The Woods (2006) (Az erdő)
Kábé az Üvöltés óta tudjuk, nem túl bíztató, ha az embert beutalják a kerekerdő közepén fekvő, mindentől eldugott kis intézménybe. Attól meg pláne nem lesz jobb az illetőnek, hogy éppen…
Kábé az Üvöltés óta tudjuk, nem túl bíztató, ha az embert beutalják a kerekerdő közepén fekvő, mindentől eldugott kis intézménybe. Attól meg pláne nem lesz jobb az illetőnek, hogy éppen…
2008-ban a Microsoft megbízásából és az Amerikai Légierő támogatásával, horror vagy ahhoz közel álló rendezőket kértek fel, hogy a Masters of Horror sorozathoz hasonlóan készítsenek 10 perces rövidfilmeket az Xbox…
A Fűrész talán az egyetlen olyan patinás horror sorozat, aminek sikerült olyan részről-részre történő színvonalcsökkenést elérnie, hogy az újabb részeket már csak muszájból, az érdeklődés teljes hiányában néztem meg. Az…
A 1972-es Night Of The Lepus című szemet gyönyörködtető alkotás (óriásira fotózott nyuszik szabadulnak el, és gyilkolnak egy papírvároskában) megmutatta, hogy a minden hájjal megkent filmkészítők nem ismernek pardont: aranyos…
A Troma Entertainment rengeteg elmebeteg és/vagy fárasztó hülyeséget elkövetett már 1974-ben történt alakulása óta, ám sajnos ezek közül csupán néhány elterjedtebb darabot tudtam begyűjteni eddigi trash-pályafutásom során (Toxic Avenger, Cannibal!…
Ugyan ki ne ismerné Klaust, a targoncást; olyan az istenadta, mint a rossz pénz! Azokban az időkben, mikor még nem híre-hamva se volt a lávpöréden császkáló techno vikingeknek meg a…
A kellemes délutáni horkantáshoz elengedhetetlen Boa VS Python, és a szintén rendkívül sikeres, kolosszális költségvetésből összetákolt zs-blockbuster a MegaShark VS Giant Octopus után ismét két istentelenül pocsék, ámde gigászi CGI-paca…
A vámpírok a zombikhoz hasonlóan már szinte az egész világot elözönlötték, legyen akár az egy sablonos poszt-apokaliptikus történet néhány túlélővel, vagy egy jelenben játszódó, Bram Stoker klasszikusát ignoráló, kíváncsiság hajtotta…
A japánok után némileg megkésve, de Dél-Korea is legyártotta a maga mutáción alapuló, rendszerkritikus giga-szörnyét, bár ez a bizarr uszonyos-csápos monszter inkább a farkával szeret hidakon csimpaszkodni, mintsem emeletes házakat…
Horrorfilmeknél engem két típus érdekel: egyrészt vagy legyen durván ijesztő, és úgy szórakoztasson engem, vagy legyen irtózatosan szar, hogy fuldokolva röhögjek rajta; a köztes intervallumban találhatókon általában agyonunom magam. Írásom…
You must be logged in to post a comment.