Talán életemben először fordult velem elő, hogy nagyobb utánajárás nélkül ültem be egy filmre a moziba. Mikor a haverom hívott, nekem elég volt annyi, hogy ez az új 3D-s horrorfilm, és már be is ugrott a trailer, amiben a nézők pofájába csapja a gyilkos a csákányt, és már rá is bólintottam a dologra. Amit tudtam a filmről az annyi, hogy egy ’81-es slasher újragondolása, és hogy Jensen Ackles a főszereplő, akit az Odaátban nagyon megkedveltem (és ha lány lennék, akkor biztos szerelmes is lennék bele, és a posztereivel kitapétáznám a szobámat).

A film egy bányászbalesettel indít, amit Tom, a bányatulajdonos fia okoz. A balesetben 5 bányász meghal, és egy kómába esik. Egy évvel később Valentin nap alkalmából pár fiatal, köztük Tom, lemennek bulizni, és ijesztgetni egymást a bányába, de pechjükre pont ezen az estén tér magához a kómából Harry Warden is, aki már a kórházban brutális vérengzést hajt végre, és következő megállónak a bányát választja, ahol pár tini lemészárlása után Tomot, és barátait veszi üldözőbe. Végül sikerül kiiktatni a gázálarcot viselő csákányos gyilkost, de a hullája sosem kerül elő.

10 évvel később Tom, aki a gyilkos éjszaka után se szó, se beszéd elhagyta a várost, visszatér a városba, hogy eladja a szörnyű emlékekkel teli bányát, amit apja halála után örökölt. De Valentin napján ismét előkerül a csákány és a gázálarc, és valaki újra elkezdi a mészárlást. Tom úgy dönt, ezúttal szembenéz a gyilkossal, és végleg lezárja az általa elindított szörnyű eseményeket.

Kezdeném azzal, hogy a film a 3D nélkül nem lenne több, egy vérben tocsogó B-filmnél (vagyis nekem 3D nélkül is bejött volna :)). Néhány színész kimondottan idegesítő tud lenni néhány jelenetben, sőt egyszer még fel is nevetett a fél mozi, egy elég félresikerült jelenet közben, amikor is a szinte kibelezett hullának megnézik a pulzusát, hogy él-e még.
De a sok negatívum ellenére én nagyon élveztem a filmet. A 3D tényleg nagyon jó lett, persze a trailerben látható mozis jelenetek túloznak, de például amikor egy hulla kezéről az előttem ülő, kifejezetten idegesítő, párocska fejére csöpögött a vér az nem volt semmi. Számomra mégis a legnagyobb pozitívuma a filmnek a különböző halálnemek voltak, már nem is tudom, mikor láttam utoljára ilyen brutális gyilkosságokat, és végre nem kapják el a kamerát a legszaftosabb részeknél, sőt egyszer még egy álkapcsot is majdnem kapunk az ölünkbe a 3D-nek köszönhetően.
Jensen Acklesen kívül feltűnik a filmben még jó pár ismerős arc: Tom Atkins mint ex-sheriff, Jaime King mint a főszereplő régi szerelme, továbbá ismerős lehet még Kevin Tighe, Betsy Rue (aki vagy tíz percen át teljesen meztelenül szaladgál), Kerr Smith (aki egy kicsit hasonlít Joaquin Phoenixre) és Edi Gathegi (a kötelező fekete :)).

Tehát a filmtől senki ne várjon világmegváltó alakításokat, állkeresős csattanót, vagy nagyobb feszültségkeltést, erre a filmre tényleg a 3D miatt érdemes beülni, viszont ha oda vagy a horrorfilmekért és egy igazán véres, és szórakoztató horrorfilmre vágysz, ami ráadásul felidézi a 80-as évek klasszikus slasher filmjeit, bátran tegyél vele egy próbát, akár (majd) otthon, akár 3D-ben.

 

értékelés: 7/10

Johnny