Ahogy a technika fejlődik, egyre több eszköz áll a filmesek rendelkezésére, hogy egy igazán látványos és szórakoztató folytatást vagy újragondolást készítsenek a klasszikusoknak. Ehhez képest Clive Barker azt nyilatkozta cikkünk alanyáról, hogy szebbet szarik, mint ez az eltorzított emeletes fos, amit kilencedik rész gyanánt produkált a Dimension Films. Öröm és boldogság tölti el a szívem, hogy nem volt elég végignéznem, még nyilatkozzak is róla valami nyomdafestéket tűrőt…

Steven és Nico jó barátok, egy kézi kamera társaságában nekivágnak az országnak ivó- és kúrótúrára. Ennek megfelelően sok ilyen home made felvételt láthatunk, követni kell ugye a divatot. Valami azonban balul sül el és mindketten eltűnnek, a két családnak csak egy furcsa kocka és a kamera marad utánuk, ami a feltételezett meggyilkolásukat rögzíti. A közös vacsorán már épp felmerülnek a tisztázatlan eltűnéssel kapcsolatos kínos kérdések, amikor egyikük sokkos állapotban felbukkan. Azonban a telefonok nem működnek, az autók pedig eltűnnek, így nem lehet segítséget hívni sehonnan. Talán a fiúk elrablói még kint vannak valahol? Steven persze nincs magyarázatra kész állapotban.
A család azt hiszi, hogy a fenyegetés kívül vár rájuk, azonban a hugica eljátszott kicsit a bűnös vágyakat ébresztő kockával, így sokkal közelebb vannak a veszélyhez, mint gondolnák. Némi veszekedés és egy kis pszeudo-vérfertőzés után jön egy őrületes csavar, amit persze az első részt ronggyá nézett rajongók cseppet sem sejtenek. 😀 A végén az egész díszes kompánia a Pokolban találja magát kampók és csörgő láncok közt illetve a kenobitává vált fiuk társaságában. Azt nem teljesen értettem, hogy mi alapján menekült meg az egyik, és miért végezte kicsontozva a másik, de őszintén szólva már annyira szenvedtem, hogy nem is nagyon érdekelt…
Annyira élvezhetetlen és amatőr volt az egész, hogy vetekszik a rajongók által készített epizóddal. Az új Pinhead jóllakott óvodás feje mellett sajnos szőrtelen girnyó diszkópatkány főszereplőink pőre testét is többször csodálhattuk meg a kelleténél. Ha már a színészi játékuk ennyire negatív rekordot dönt, lehettek volna legalább esztétikusak. Egyetlen pozitívumként azt tudom felhozni, hogy végre mellőzték a hallucinálós vonalat és visszatértek az első két rész koncepciójához. Erre kaptak egy pontot, de ez édes kevés ahhoz, hogy a világon bárkinek javasoljam a megtekintését.

értékelés: 1/10

DeerWoman