The Dead. Simán, ennyi. Eddig minden magát valamire tartó zombifilm igyekezett becsempészni az “…of the Dead” kifejezést a címbe, de a Ford testvérek nem lacafacáztak, egyszerűen csak Dead. Filmünk ettől tűnhet ostobának, és ütősnek is. Kiderül majd, merre billen a mérleg.

Valahol Afrikában egy repülőgépbaleset következtében Brian Murphy, a légierő mérnöke igyekszik elkerülni, és túlélni a kontinensen eluralkodó élőhalott inváziót. Menekülése során összetalálkozik a fekete bőrű Daniel Dembele őrmesterrel, akinek célja megtalálni fiát, ha még életben van. Mivel Brian repülőgépet keres, az őrmester felajánlja, hogy elviszi egy reptérre, ha cserébe megkaphatja Brian autóját. Az üzlet megkötetett, ám a reptéren kiderül, hogy már minden gép felszállt, egyedül maradtak. Innen kezdetét veszi a túlélőtúra, melyben e két idegen, akiket egy világ választ el egymástól, testvérként száll szembe az ismeretlennel, miközben igyekszenek fenntartani a remény illúzióját saját maguk előtt.

Afrikában még nem forgattak zombifilmet, de ha mégis, akkor is tuti, hogy nem 35 mm-es filmre. Ebből arra következtethetünk, hogy gyönyörű képekkel van tele a film. Így is van, szemet gyönyörködtetőek. Noha nem egy Gyűrűk Ura-féle erősen retusált csodavilágot képzeljünk el, hanem pontosan a maga teljes valójában megmutatkozó száraz Afrikát. Ennek a nyers egyszerűségnek viszont nagyon fontos szerepe van. Ugyanis a főhősünk egy teljesen ide nem illő fehér ember, akinek a szemével nézve ennek a világnak minden szeglete, minden pillanata idegen.

Pár szót a zombikról. Nagyon okosan használják őket a filmalkotók. Lassúak, komor, emberi, de érzelemmentes arccal rendelkező halottak. Az adagolásuk tökéletes. Nincsenek sokan, de minden percben látni őket itt-ott, közel-távol, a fák árnyékaiban, a bokrok közt. Azt a hatást kelti, hogy itt ez a kontinens, ami végelláthatatlanul üres, és kietlen, de mégis tudjuk, hogy lakóiból rengeteg van, és mind halott.
Ennél nem is lehetne jobban ábrázolni a reménytelen magányt. És itt mekkora szerep jutott a csendnek! Zenét konkrétan csak akkor hallunk, ha fülelünk. Ettől még inkább olyan érzésünk van, mintha ott lennénk a puszta közepén. Maguk a zombitámadások is úgy mennek végbe zenei aláfestés nélkül, mintha nem is film lenne, hanem a normális valóság.

Miért is pont Afrika? Nem tudom. Érezhető benne politikai feszültség is. A mérhetetlen szegénység, és a tény, hogy baj esetén a tehetősebbek kivonulnak. Fellelhető benne a Nyugat és fekete Afrika közti ellentét, vagyis inkább az, hogy e két világot áthidalhatatlan szakadék választ szét.

A The Dead egy tökéletesen naturalista film. Minden pillanata, minden képkockája tudatosan lett megszerkesztve, és sokkal inkább arról szól, hogy mennyire is idegen számunkra a harmadik világ, és egyben mennyire tehetetlenek is vagyunk vele.

értékelés: 8/10

levyathan