Ebben az ausztrál-kanadai-amerikai összefogásból született horror-antológiában tíz kisfilmet láthatunk, melyeknek összekötő szegmenseként – eyecandy gyanánt – Bianca Bradley (Wyrmwood) bolyong egy furcsa házban. Bár a nem túl combos költségvetés miatt ott-ott kilóg a lóláb, azért akadnak benne egészen értékelhető motívumok.

A kerttörténet szerint Sam (Bianca Bradley) egy szürreális alkotásokat felvonultató különös házban (intézményben?) találja magát, és ahogy a szobák között sétálgat, úgy elevenednek meg a kisfilmek. Egy középkorú nő furcsa hangokat hall a lakásából, de a kihívott szerelő sem képes megtalálni az okát. Egy félrekefélő titkárnő a légyott után rossz vonatra száll, és mindenféle groteszk és félelmetes látomással büntetik meg tetteiért. Emellett találhatunk élőhalottakkal, árnyék-emberekkel, kannibalizmussal, családon belüli erőszakkal no meg egyéb borzalmasnak tűnő entitásokkal.

Igazából két történetet tudok kiemelni a sokaságból. Az általam legjobbnak ítélt miniben egy boncolás során megelevenedő hulla kiváló maszkolással és némileg darabos mozgással paráztatja be az éppen munkáját végző orvost, remek (kicsit talán morbid) tálalásban.  Egy másikban pedig szatirikus felütéssel napjaink rommá plasztikázott társadalmi rétege kap egy véres fricskát. Persze akadnak még érdekes és/vagy misztikus víziók, de ezek többnyire nem tudják végig fenntartani a feszültséget, vagy éppen a végére vállnak érthetetlenné, zavarossá. Összességében viszont egy közepesnél némileg jobb és alapszituációi tekintve az átlagosnál bőven misztikusabb gyűjteményt kaphatunk.

Kinek ajánljuk? Antológia-fanatikusoknak és rövidfilmeket kedvelőknek mindenképpen, de igazából bárki tehet vele egy próbát, akinek van kedve és/vagy ideje.

Értékelés: 6,5/10

eyescream