Nagy érdeklődéssel teli izgalommal olvastam tavaly előtt a bejelentést, hogy a Berserk újabb sorozatot kap. Természetesen kicsit féltem is tőle, hiszen a The Golden Age Arc-ról kiderült, hogy reboot, ráadásul a grafikai megoldásai is kissé vegyesek voltak, így erősen reménykedtem benne, hogy nem kezdik újra elölről a sztorit, hanem betekintést nyerhetünk végre a folytatásba is. Mivel az év végén futott ki, így a 2017-es évadot is megvártam, hogy mi lesz ebből a kezdeményezésből. A tornyosuló néznivalók között eljutottam a Berserk 2016-ig, így itt az ideje, hogy erről is beszámoljak nektek.

Guts túlélte az Eljövetelt, élete legnagyobb megpróbáltatását, de nem csak testileg viselték meg az események, hanem a lelkébe is billogot égetett a God’s Hand. Örökre megbélyegezték, így soha sem lehet nyugta, ha csak nem tud megszabadulni a jeltől, amit a hátán visel. Bárhová is megy, megtalálják az árnyak, a holtak, a gonosz lények, akik a vérére, életesszenciájára szomjaznak. A rituálé ugyan véget ért, de a férfi számára – ahogyan a filmek végén olvashattuk – a kalandok csak most kezdődnek igazán. Griffith hatalmas űrt hagyott maga után, de mindenki tisztában van azzal, hogy mi is volt az a Sólyom bandája, igazi legenda számba veszik a hőstetteiket. Illetve van egy lezáratlan ügy, mellyel az egykori generális az udvarnak tartozik. Ráadásul Charlotte egyáltalán nem haragszik rá, elbűvölte őt a férfi ereje és határozottsága, így halálosan szerelmes belé. Ezzel pedig teljesen egyedül van a palotában, mert mindenki más a vérét venné, bosszút állna azért, amit szerintük tett.

A kor viszont teljesen változatlan maradt, mintha nem hatott volna az éjszaka az eseményekre, melyek a világon történnek. Guts tovább vándorol, hogy megtalálja Griffith-et és revansot vegyen azért, amit művelt a barátaival, a seregével, és persze Cascával. Amúgy is nyughatatlan és magánakvaló volt, de a mészárlás ezeket az érzéseket megerősítette benne. Nem bízhat senkiben sem, és amúgy sem jó ötlet, ha társai vannak, mert fáklyaként világít rajta a bélyeg, és folyamatosan a háta mögé kell lesnie, hogy mikor támadják meg újra, mikor akarják elvenni jussukat tőle a szellemek. De az igazságtalanságot továbbra sem szívleli, nem érdeklik a születési előjogok, gyűlöli a rasszizmus és a kizsákmányolás minden formákát, így természetesnek veszi, hogy egy kocsmában elintézzen néhány kötekedő útonállónak tűnő férfit, akik egy elffel szórakoznak. Ha emlékeztek a The Golden Age azon jelenetére, mikor Guts elhagyja Griffith-et, akkor sejthetitek kiről is van szó.

Puck (Szentivánéji álmokat kívánok mindenkinek) pedig nem csak hálás, de valamilyen okból kifolyólag az ősi elveket követi, melyek szerint mindenki felelős lesz azért, akit megment a halál árnyékából. Én ezt úgy fordítanám le, hogy a gyenge keres magának egy erős jellemet, aki megvédi őt a további problémáktól. Nem kell feltétlenül izmokban gondolkodni, ez a túlélési ösztön teljesen normális, de a keleti kultúrákban valóban kötelességnek is számít, hogy gondoskodjunk arról, akinek segítettünk. Zárójeles megjegyzésként betűzöm ide, hogy az öngyilkosok megmentése esetén ez még jogosnak is minősülhetne.

Nem csak egy új szereplővel bővül a Berserk 2016 története, hanem egy új kisasszonyt is megismerhetünk, Farnese személyében. Ő az, aki felvezeti nekünk a The Golden Age után következő fonalat, ívet, mely a várva várt inkvizíciót eleveníti meg. Hiszen a középkor másik nagy sajátossága, ha már a horror oldaláról nézelődünk, akkor a keresztes hadjáratok, a kereszténység elterjedése, vagy inkább annak rákényszerítése a népre vérrel, vassal és lelki terrorral. Mert mi másnak is nevezhetnénk azt, amikor egyetlen választási lehetőséged, ha felhagysz mindennel, amiben eddig hittél, és áttérsz az új vallásra, úgy, hogy csak azt hangoztatod és teszed, amit előírnak, és megmondanak neked, különben rád sütik a bélyeget, hogy pogány, eretnek vagy, és a lelki üdvödért küzdve a gonosszal meg nem kínozzák a testedet, hogy kiűzzék belőle az ártó szellemeket és kellemes tisztító tűz által léphetsz be a mennyeknek kapujába. Annyira gyönyörű ez a kép, hogy szinte sírok… Tényleg, leegyszerűsítve erről szólt az egész lovagosdi, és ezt igyekszik kiemelni a Berserk 2016-os folytatása is. Eljött a háború korszaka után az apokalipszis többi lovasa is, és van éhínség, meg betegség és persze halál. Főleg halál.

Természetesen ez az új állapot sem igazán nyeri el Guts tetszését, hiszen ezek a bohócok, akik keresztes lovagoknak és inkvizítoroknak hívják magukat, csak gyenge utánzatai az igazi harcosoknak, pláne Griffithnek, de az Advent után már igazán csak kiscserkészeknek tűnnek neki. Egyetlen baj, hogy üldözik őt, így már két problémát kell folyamatosan elkerülnie, ezek pedig messzire viszik attól, amilyen célt kitűzött maga elé. Legalább az ő bosszúszomja teljesen tiszta, kivéve, hogy beárnyékolja a Casca iránti érzelme. De nem tántoríthatja el semmi sem, meg kell találnia Griffith-et és a többi démont, és át kell gázolnia mindenkin, aki az útjába akad pláne, ha Behelit-et hordoz magánál. Ezeket a lényeket jóval keményebb párbajokban kénytelen legyőzni, de teste és szelleme, pláne a pallosa bármilyen ellenállással el tud bánni. Furcsa szövetségesévé válik Puck, aki kicsit komikus alakként követi és kommentálja minden cselekedetét.

A Berserk 2016-os sorozatának grafikai megoldásai messze a legrosszabbak, még az eredeti rusztikusabb ábrázolásmódját is alul múljak. Ennek ellenére a manga-képregénystílus gyönyörűen illeszkedik a történethez, így egy idő után megszokjuk és megszeretjük az új animációkat. Hogy itt is célja van-e a változtatásnak, nem tudhatom, lehet, hogy szimplán ez lett az olcsóbb megoldás. Viszont a muzsikája inkább a régmúlt időkre hajaz, bár Satoshi Kon animéire is hasonlít a hangulata.

A központi téma előhalássza nekünk a múltbéli kérdésköröket is, csak jóval csupaszabb valójuknak és kevesebb tabut megkerülve. Inkább bevállalósabb, naturálisabb az ábrázolásmódja, nem köntörfalaz nekünk, ahogyan az előzményekben tette Casca és Guts visszaemlékezései kapcsán. Itt kemény erőszakos és erőszakolós jelenetek vannak, a nőket csak használjak és semmibe vannak véve, a parasztokat megkínozzák, megnyúzzák, ha bármi olyasmit cselekednek, ami a papságnak, az uralkodónak nem tetszik. Nem számít, ha éhes vagy, ha gyermeked van, ha beteg vagy. A klerikális döntés egyszerre ítélet és kivégzés. Nem ér semmit az életed, csak a vak, prűd és dogmatikus egyházi tanok léteznek, a maguk elferdített és meggyalázott módján. Itt pedig bátran eszünkbe juthat Vincent Price nagy klasszikusa a Boszorkányvdász generális.

Az út egy irányba visz tovább, a cél felé, hogy vajon megleli-e időben Cascát. Guts új démonokkal kell szembenézzen, és többet meg fog tudni a Behelitekről, mint amire kíváncsi lett volna. Viszont ezek elengedhetetlenek, hogy kitalálhassa, mivel győzhetné le Griffith-et. Ahogy halad előre, egyre mélyebbre kerül a sötét, komor és gonosz középkorban, rá kell eszmélnie, hogy az eddigi élete viszonylag egyszerű volt. Tényleg minden csak elkezdődni látszik, mert a keresztes lovagok ideje még véresebb eszméket hoz a felszínre, melyek az átkozott tojásokat is előcsábítják rejtekhelyükről. Hogy kik az igazán kegyetlenek, a harcosok, az inkvizítorok vagy a démonok, az egy nagy összecsapásban dől majd el.

„Wer mit Ungeheuern kämpft, mag zusehn, dass er nicht dabei zum Ungeheuer wird.
Und wenn du lange in einen Abgrund blickst, blickt der Abgrund auch in dich hinein.”
/Friedrich Wilhelm Nietzsche/
“Aki szörnyekkel küzd, vigyázzon, nehogy belőle is szörny váljék.
S ha hosszasan tekintesz egy örvénybe, az örvény visszanéz rád.“

A Berserk 2017-es folytatása egyre messze sodor bennünket az eredeti úttól, és sokkal inkább a fantasy-vonal kerül előtérbe. Az inkvizíciós részlegben már Puck valamennyire utalt rá, hogy nem csak az elfek léteznek, hanem vannak egyéb olyan lények is, akik a fantázia világából származnak. Mindennek a mágiához, a Behelitekhez van köze, illetve az ősi babonákhoz, vallásokhoz és mitológiákhoz. Farnese is kénytelen ráébredni, hogy nem minden olyan ebben a világban, ahogy azt neki tanították, amit magára erőltetett álarcként, hogy ne kelljen a saját tetteinek következményeivel törődnie. Hiszen mindent a szeretet és az isten nevében cselekedett, nem ő a hibás mindezért. Hitt abban, hogy a kínzások, a kemény vaskéz képes békét hozni, és hogy ezek egy normális isten követelésének minősülnek. De az összecsapások során rá kellett ébrednie, hogy csak ámította és átverte önmagát, és kegyetlen gyilkossá, zsarnokká vált.

Így a sorozat második évadjában újabb csodálatos lényekkel ismerkedhetünk meg, akik elárasztják a földet, mindezt az Eljövetelnek, Griffithnek és a Beheliteknek köszönhetően. Az új kalandok ezért teljesen más stílusúak lesznek és a Berserk 2017 átcsúszik a klasszikusnak mondott fantáziavilágba. Elfek, trollok, ogrék, varázslók és druidák. A véres elemek is más szerepet töltenek be, már nem elborzasztóak, hanem inkább a harcok velejárói. Megszűnik a borzongás és átveszi helyét rejtély, a misztikum és a spiritualizmus. Számomra ezért megtörik a varázsa, mert nem ezt vártam az alkotástól. Nem mondom, hogy rossz volna, de középszerűvé válik, teljesen átlagossá.

Az új évadokat Shin Itagaki (Devil May Cry, Teekyū) rendezte, Hisashi Abe karakterdizájnjával, akitől azért láttunk már jobb alkotásokat is (Devil May Cry, Highlander: The Search for Vengeance, Pet Shop of Horrors, Twilight of the Dark Master). A zenei élmény legalább kissé kárpótol ezekért a hiányosságokért, ezért külön köszönet Shiro Sagisunak (Ajin, Ajin 2, Neon Genesis Evangelion filmek, Rebuild of Evangelion-ok, Berserk: The Golden Age Arc).

Összefoglalva az eredeti sorozathoz képest folyamatosan távolodunk az iszonyatos naturalitástól, és egy fantasy történetben folytatódnak az események. Központba a próféciák és a mágia kerül, valamint a Behelitek és a démonok. Sokkalta játékosabb a 2016-2017-es széria, kevésbé izgalmas, a The Golden Age után számomra eléggé lelassulunk és leülünk. Ahhoz képest, hogy a ’97-es verzió erősen 18 éven felülieknek szólt, itt inkább a 14-16-os karikát ajánlanám meg. Legalábbis a látványelemeket nézve. Ha döntenem kellene, a 2016-os évad még nézhető, de a 2017-es folytatás kihagyhatónak minősül.

Bocs…

Értékelés: 6,5/10

Smaragd Sárkány