14000 év. Sok dolog történt ezalatt az idő alatt. Az emberiség szempontjából mondhatni, hogy minden. Kifejlődött a cro-magnoni ember, aki szép lassan az uralma alá hajtotta az a földet, a vizet, az eget és lassacskán az űrt is. Csodálatos folyamat, még inkább, ha valaki végigéli ezt az időt.

John Oldman, egyetemi tanár, egy kora tavaszi napon meghívja kedves kollégáit, egyben barátait, hogy költözése előtt egy utolsó délutánt töltsenek el vele a szinte üres házban. Mind értelmiségi, szeretnivaló ember, köztük pszichológus, keresztény irodalmár, biológus, archeológus, antropológus, akiket a hirtelen költözésnél már csak az sújt le jobban, amikor John előáll azzal, hogy ő 14 ezer éve él. Eleinte játéknak fogják fel a kijelentést, egy érdekes és kihívó agytágítónak, így rendje és módja szerint “vizsgáztatják” Johnt. Rá kell döbbeniük, hogy nem minden az, amiben eddig szilárdan hittek.

Nagyon ritka az olyan film, mint Az őslakó. Maguk a készítők sem tudták, hogy milyen kultikus művet hoznak létre, számtalanszor köszönték meg a bittorrent és az internet közönségének a megosztásokat, valamint a szájról szájra történő terjesztést. A szinte zsebpénznek számító büdzséből sikerült egy olyan filmet teremteni, ami aligha megismételhető. A Man from Earth ezt részben a lenyűgöző történetének, és a karakterek szerethetőségének köszönheti. Másrészt pedig egy olyan jelenségnek, amit a mai ember oly ritkán képes átélni…

Ugyanis ez a film nem más, mint egy klasszikus mesemondás a tűz körül. A szereplők szinte végig egy nappaliban ülnek és beszélgetnek. Egy elképesztő történetet hallhatunk arról, hogy a főhősünk mit élt át ennyi idő alatt, és mit gondol a jelen helyzetéről. Mindebből semmit sem látunk, de pontosan ez itt a lényeg. Ez egy klasszikus elbeszélés, ahol minden a fantáziánkban kel életre, és John történetei által a világunkról alkotott óriási nagy puzzle elemei a helyükre kerülnek. Kevés film annyira filmszerűtlen, mint a Man from Earth.

Milyen kérdéseket tennének fel egy 14 ezer éve élő ősembernek, aki előttünk ül, és semmiben sem különbözik tőlünk? Minden, amire gondolnánk felvetődik, nem marad bennünk semmi olyan érzés, hogy kimaradna valami. Johnt kultúrális, történelmi, praktikussági, etikai, vallási és pszichológiai kérdések alá vetik, próbára teszik a tudásának hitelességét. Keresik rajta az elmebaj, illetve a drogfogyasztás jeleit. Mindezeket a próbákat John nemes egyszerűséggel állja, és elképesztően egyszerű, de váratlan válaszai előtt nem tehetnek mást, mint megadják magukat a többiek.

Ha valaki teheti, nézze angolul, felirattal. Nem mintha bármi baj lenne a magyar szinkronnal, de tényleg nagyon sokat számít, hogy a többi szereplő milyen személyiség, és mindenki remekül alakította a karakterét. Ahogy Tony Todd (A kampókéz) karaktere mondja egyszer a filmben: “érzek valami tágas teret abban, amit valóságnak nevezünk”. Igaz, Az őslakó finoman és lassan tágítja a tudatunkat, és mi boldogan megyünk bele a “mi lenne, ha mégis igaz lenne” játékba.

értékelés: 10/10

levyathan