Bár a grindhouse filmek nagy többségéhez hasonlóan az Ilsa sem mutat fel nagy művészeti értékeket, mára olyan filmtörténetileg fontos  és egyben kult státuszt ért el, amit manapság igencsak kevés mozi mondhat el magáról. A tovább után igyekszem minél több érdekes információval és részlettel bemutatni a nazisploitation filmek egyik úttörő darabját, így talán magunk is belátjuk, hogyan lett ilyen népszerű.

A történet dióhéjban csupán annyi, hogy megtapasztaljuk egy képzeletbeli koncentrációs tábor őrült orvosi kísérleteinek és szexuális vágytól túlfűtött tisztjeinek mindennapjait. A méhkirálynő természetesen Ilsa, aki sorra igénybe veszi a táborlakó férfiak szolgálatait, de aki nem tudja kielégíteni, sajnos levágott nemi szervét hagyja hátra a rossz emlékű légyott után. A hölgyek sem maradnak ki a mókából: visszataszító betegségekkel fertőzik meg őket, a legkülönfélébb módszerekkel tesztelik a fájdalomtűrő képességüket, természetesen a Harmadik Birodalom dicső katonáinak élete érdekében.

Dyanne Thorne pőre idomait behatóan tanulmányozhatjuk a szoft pornó blokkokban, ami már magában a siker kulcsa lehetett volna. Itt azonban egy zsigerileg ható vizuális adalékot adtak mindehhez: a bőven ömlő vérhez remekül megy a horogkeresztes zászló szigorú vörös kerete, itt az erőszak és a félelmetes hatalom kapcsolódik egybe az erotikával.  Dyanne zsidó férje vajon miért nem örült neki, hogy neje elvállalta a kegyetlen orvos szerepét? Csoda-e, hogy sok ismerőse megszakította vele a kapcsolatot? Mindenesetre a nazisploitation műfajnak ez a kettősség adta a pikáns fűszert, ami az amerikai fiatalok bizsergésre vágyó közönségét becsalta a moziba és Ilsa nevét is halhatatlanná tette.

Akkor és ott a nép ezt igényelte, Don Edmonds pedig megadta, megrendezte. Egy tőről sarjadt a SALO-val, de három különálló folytatást is megélt (Ilsa-Harem keeper of Oil Sheik, szintén Don Edmonds rendezésében; Ilsa-Tigress of Siberia; Ilsa-The wicked warden, aki eredetileg Greta volt, de grindhouse körökben nem meglepő a névváltoztatás). Én azt csodálom ebben a filmben leginkább, hogy létezett egy olyannyira szabad és gátlásoktól pőre korszak, amiben lehetséges volt a létrejötte. Nem tudom elképzelni, hogy a mai agyonellenőrzött világunkban meg lehetne ezt ismételni.

értékelés: 10/10

DeerWoman