Holtak Hajnala. Szerintem nincs mit túlmagyarázni ezen a címen, valószínűleg mindenki ismeri ezt a filmet, vagy legalább a remake-et. Ha mégis új, akkor meg lerí róla, hogy zombis…

Egy ideje már dúl a zombi apokalipszis, és senki sem tudja mekkora a veszély, mivel áll szemben az ember, és egyáltalán milyen ütemben tart merre a harc. E kezdetleges káosz közepette egy philadelphiai TV stúdió két alkalmazottja, Stephen és Francine elhatározza, hogy elkötik a társaság helikopterét, mivel azzal menekülni biztonságosabb. Össze-vissza mennek le az adások, mindenféle ember ál elő “megoldásokkal”. Eközben egy SWAT alakulat írtja a jónépet egy közeli lakóházban (zombit, és puerto ricoit egyaránt). Roger és Peter megunják a bizonytalan mészárlást, és összeakadva Stephenékkel, elmenekülnek a káoszból. Eldöntik, hogy üzemanyag híján egy közeli bevásárlóközpont tetején landolnak. Ez a hely lesz az elkövetkezendő hosszú időn át menedékük, amit zombimentesítenek, és minden kihalt üzlet csak az övéké. A látszólagos örökké kitartó készletek nem csak nekik tetszetősek, hanem hamarosan egy motoros banda is rájuk töri az ajtót, ezzel beengedve a sok száz hullát, akiket oly sok időn át tartottak kint a komplexumból. Túl lehet élni ezt a világot egyálalán? Milyen jövő vár hőseinkre, és az emberiségre?

George A. Romero műve kultikus státuszba emelkedett, és igen hamar. Nem szorosan, de valamennyire folytatja az Élőhalottak Éjszakáját. A Night of the Living Dead-ben mégcsak megjelennek a halottak, ebben a filmben már azzal nyitunk, hogy javában dúl a harc, és a Day of the Dead-ben már nincs is szó emberiségről. Éjszaka, hajnal, nappal…
Mint mindegyik Romero mű, ez is rendelkezik bőven társadalomkritikával. Az első film a nők szerepe és a rasszizmus témával foglalkozott, valamint pedig alapvetően az emberi kicsinyesség vezetetett a szereplők pusztulásához. Itt a szupermarket, mint “szentély” szimbólumával a fogyasztói társadalmat próbálta kritizálni Romero. Zombikat látunk lődörögni a boltokban, tudatlanul szórva maguk után a pénzt, ruhákat, kirakati ékszereket. Bambán botlanak bele a szökőkútba, és vidám zenével, csillogó fényekkel könnyen lehetett terelni őket. Még valamire emlékeznek régi életükből, és tudják, hogy ez a hely fontos volt nekik…

Sokan panaszkodtak, hogy a 2004-es remake nem követi hűen az eredetit. Romero erre azt válaszolta, hogy értelemetlen lett volna, mivel manapság egy szupermarket már mindennapos része az életünknek, nem nagy szám, de anno, a 70-es évek végén robbanászerűen emelkedett a fogyasztók vásárlása, köszönhetően az akkor új monstrumoknak. Szerintem egyet lehet vele érteni, felesleges lett volna úgyanazt a kritikát lenyomni a torkunkon, helyette kaptunk egy ütős mészárlást.

A Dawn of the Dead nagyon egyedi hangulattal rendelkezik, egyszerre mulattat, és mesterien ijeszt minket. A halottak kinézete nagyon gyatra, ne várjunk vérengzést, de ide nem is kell. Sok érdekes adatot találhatunk a forgatásról a neten, mint pl. a festési plusz költség, mivel a motoros banda feketére festette kipufogóikkal belül a falakat. Az a banda amúgy nem is volt beleírva a sztoriba, egyszerűen odakerültek, és szerepeltették őket.

A film zseniális, de a mai generáció készüljön fel, hogy lassabb a tempója. Inkább próbáljatok a mesteri hangulatfelépítésre figyelni, és akkor garantáltan egy jó élményben lesz részetek. Az old school rajongóknak pedig.. nem kell magyaráznom 🙂

értékelés: 10/10

levyathan