Blaskó Bélánk ebben a nagyjából karrierje közepe táján készült moziban kivételesen nem a köpönyegét forgató és igézően néző Ővérszopóságát alakítja, hanem egy ördögi kísérleteket folytató városi tudóst, de azt azért céltudatos alkotóink sem akarhatták, hogy bizonyos szárnyas fenevadak nélkül maradjunk…

Dr. Paul Carruthers egy kisvárosi kozmetikai cég kémikusaként dolgozik, amikor pedig senki sem látja, titkos laboratóriumában áram segítségével plüss denevéreket változtat át gyilkos bestiákká. Látszólag minden oka megvan rá, ugyanis a cég fejesei csupán aprópénzekkel honorálják munkáját, miközben ők degeszre tömik a zsebeiket. Ezért hát kifejleszt egy újfajta arcszeszt, amit egyből oda is ad ezeknek a nagykutyáknak „tesztelésre”, valójában azonban ez a szer vonzza oda hozzájuk a denevéreket, akik sorra ölik meg az említett urakat.

Később a sajtó is élénken érdeklődni kezd ezen rejtélyes halálesetek iránt, egy mindenre elszánt riporter és egy enyhén komikus fotós személyében. Egyik alkalommal aztán siker koronázza az akciójukat, lelövik a denevért. Persze nem kell félteni a doktort, ugyanis gépével előállít egy újat, aki szintén jópár gyilkosságot követ el. A végén természetesen lebukik Béla, és saját teremtménye öli meg, de ez szerintem nyilvánvaló.

Erre az alig hetven perces kis mozira aztán nem lehet panasz. Bélánk hibátlanul ráncolja a homlokát, szemöldök-játéka hasonlóan frenetikus, ahogy pedig az angolt töri (mint kb. minden filmjében), valami észveszejtő! A többi körítés (rejtélyes gyilkosságok, nyomozás, egyéb smúzolások) meg szinte teljességgel lényegtelen, hiszen bőven elég nekünk ez a moziról-mozira mit sem változó, tetőtől-talpig autentikus Lugosi karakter. Na jó, meg jöhet néhány “debil bat”, persze szigorúan körítésként.

Értékelés: 7/10

eyescream