Steven Spielberg egyik utolsó munkája, mellyel maga mögött hagyhatta tévéfilmes múltját, hogy a pár hónappal később bemutatott Párbajjal végleg elinduljon a világ gyöngyvásznait mai napig ostromló és hódító alléján!
Paul Worden két gyermekével és feleségével, Marjorievel New York állandó és monoton zsivaja elöl szökik vidékre, ahol a gyerekek ártatlanságban és a szülők által védve nyugalomban nevelkedhetnek, az asszonyka pedig képzőművészeti hajlamainak hódolhat. A tulajdonos ugyan figyelmezteti őket, hogy ez a föld és a hozzá tartozó egyszintes fagerendás ház különlegesebb, mint más területek, ez azonban nem számít, mivel az oldalborda már beleszeretett a tájba! Biztosíték gyanánt azért Marjorie legyárt pár amulettet a gonoszt távoltartó pentagrammával díszítve, de az ördög nem alszik!
Még mielőtt az NBC műsorra tűzte volna a Párbajt, az Universal gyorsan kölcsönadta Spielberget a CBS-nek, hogy készítse el ezt, egy tévés játékfilmet, amit a főként Bruce Lee filmjeivel elhíresült Robert Clouse írt. A történet az ekkor forgó Ördögűzőnek és helyszín választás terén a szintén még be nem mutatott Robert Mulligan féle The Othernek az összeollózása, és mivel mindenképp előbb szerették volna a közönség elé tárni, mint az említett két mozi filmet, a producerek dörzsölték a tenyerüket.
Spielberg filmje végül nem a nyúlás miatt lett különleges, hanem mert próbálta leporolni a tévéfilmes hibákat és inkább moziban gondolkodott. Kamera mozgásai sokkal inkább vászonra valók, az ablakon keresztül élesen megvilágított alakok látványa pedig a Harmadik típusú találkozásoknak vagy akár a Poltergeistnek is visszatérő és hatásos elemei lesznek. A trükkök persze nem látványosak pláne mai szemmel nézve tűnnek avíttnak, de ahol a pénz és a lehetőségek gátat szabtak, ott főként a hanghatásokkal és beállításokkal sikerült többet kihozni az egyszerű történetből. Viszont a feszültség keltés csúcsán, kétszer is felvillanó THE RED GOO! felirattal nagyon nehéz mit kezdeni, hiszen kizökkent és lényegében felesleges, hiszen oké, hogy először a pajtában, majd később a házban bukkan fel, mint egy jelezvén, hogy a gonosz már veszélyesen közel jár, de ez figyelmeztetés nélkül is egyértelmű! Mivel mára Spielberg neve egyet jelent a moziéval és az egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő filmesnek számít, így kuriózum jellege miatt mindenképp érdemes megnézni, mindazonáltal érdemes megjegyezni, hogy a tévét kinőni soha nem tudó színészek játéka a hiteles, ámde lapos és érdektelen kategória!
Értékelés: 6,5/10
Miskei
Mellesleg egy Spielberg horrofilmjeit bemutató cikksorozat első darabja ez, szóval jön majd a Homályzóna, a Cápa és Poltergeist is, az összes folytatással együtt! 😉
Az angol verzióban nincs benne az az idétlen kiírás.
Egyébként nemigazán derült ki számomra, mi volt az a vörös szmötyi a befőttes üvegben, meg az a vörös pont ami nekimegy a szélvédőnek…