A tragikusan fiatalon amerikai elhunyt írónő, Joan Samson méltatlanul elfeledett (egyetlen) regénye korának egyik legnagyobb horrorszenzációjaként híresült el: hétköznapinak tűnő alapötletből kiinduló, vidéki környezetben játszódó drámai cselekményben egy amerikai kisváros önmaga ellen fordulásának lehetünk tanúi. Nem mellesleg pedig ez a klasszikus mű indította el a vidéken játszódó horrorregények amerikai hullámát.

Az eredetileg egy tízoldalas novellának indul regény a Harlowe nevű városkában élő, mezőgazdasággal foglalkozó Moore család életét követi nyomon, akik másokkal együtt szintén örömmel fogadja településükön az agilis természetű Perly Dunsmore nevű idegent. A karizmatikus aggastyán rábeszélésére előbb csak az értéktelen kacatoktól és felesleges holmiktól szabadítja meg a családokat, hogy hasznavehetetlen ócskaságaikat egy-egy árverés keretében tegye pénzzé, a befolyt összeget pedig a település felvirágoztatására szánja. Mindenkinek tetszik az ötlet, csakhogy Harlowe utcáit hamarosan elárasztják a Perly által újonnan kinevezett seriff-helyettesek, akik a kikiáltó utasítására ellentmondást nem tűrő módon mind újabb és újabb használati tárgyakat, bútorokat és gépeket gyűjtenek be a lakosoktól, akiknek a végén már lassan alig marad valamilyük…

Nem kizárt, hogy Joan Samson eredetileg 1976-ban megjelent könyve alapozta meg később Stephen King Hasznos holmik című művét, ugyanis az alapötlet meglehetősen hasonló. Vagyis adott egy vidéki kisvárosba látogató idegen, aki a település fejlődését és jólétét szem előtt tartva segítő szándékkal fordul a lakossághoz, és mint később kiderül, ennek súlyos ára lesz. A kikiáltó tehát nem vérszomjas szörnyekkel, múltból eredő átkokkal vagy természetfeletti jelenségekkel operál, hanem egy teljesen átlagos amerikai mezőváros unalmasnak tűnő hétköznapjaiból előtüremkedő fenyegetéssel. Nincsen benne semmi hatásvadász elem vagy vérgőzös ámokfutás, a horrort a rendkívül lassan kibontakozó drámai cselekmény adja, amelyben az emberi gonoszság nem ismer határokat. Perly bizalmaskodó, mézesmázas külső burkán áthatolva hamar meggyőződhetünk róla, hogy ő maga az Ördög. Akárcsak Hasznos holmikból Leland Gaunt karaktere.

A regény hősei egyszerű farmerek, egyetlen kincsük a generációk óta birtokolt földdarab, amely ellátja őket a megélhetésükhöz szükséges terményekkel, és Perly az ingóságaik módszeres elcsaklizása után pont erre a családi örökségre akarja rátenni a kezét. Mégpedig abból a célból, hogy a túlzsúfolt és büdös városokból kiköltöző gazdagabb rétegek számára mesés új életet varázsoljon a csendes vidéki idill jegyében. Az írónő ebben a realisztikus alapokon nyugvó fiktív művében pontosan lekövette az adott korszak társadalmában végbemenő releváns változásokat, ezért is tud ennyire hiteles és valósághű lenni.

Bár a könyv a hetvenes években íródott, és azt a rég letűnt korszakot jeleníti meg, még így 2024-ben is igazán érdekes és szórakoztató volt olvasni. Egy teljesen más időbe és környezetbe csöppen az ember, az akkori olvasók ingerküszöbe még jóval alacsonyabb, ezáltal nem kell kapkodnia az írónak, bőven van idő elmélyülésre. Realisztikus, naturális ábrázolásmódja szintén segítségére van ebben. Lassan építkező történet során a cselekmény előremozdításában nem igazán jeleskedő, repetitív részek néha talán unalmasnak tűnhetnek, azonban ez a késleltető hatás direkt módon ágyaz meg a permanens szorongásnak. Mert valójában iszonyattal teli oldalak ezek, ahol lassanként sodródunk egy elháríthatatlannak tűnő vég felé. Bizalmi viszonyból eredeztethető hátborzongató kiszolgáltatottság, amelynek hőseink önhibájukon kívül az elszenvedői. Ebből a helyzetből pedig rohadt nehéz kimászni.

A kikiáltó amellett, hogy egy konkrét korszak lenyomatát őrzi, gyakorlatilag előfutáraként funkcionált a vidéken játszódó rémregények amerikai hullámának – erről többek között Grady Hendrix (Horrorstör) mesél az előszóban. Sajnos szerzője, Joan Samson könyve sikerét már nem élhette meg, ugyanis a regény megjelenése után öt hónappal elhunyt, pedig ilyen szenzációs kezdés után lett volna benne potenciál bőven. Lassú tempója vagy látszólag ingerszegény cselekménye ne tántorítson el senkit, mert a fojtogató atmoszférával megírt oldalak valódi nyomasztó élményeket okoznak a régi vágású horrorművek kedvelőinek. Én speciel örülök, hogy az Agave a modernebb vonal mellett ismételten egy kevéssé ismert klasszikust hozott el a magyar közönségnek.

A könyvért külön köszönet az Agave kiadónak, akiktől ITT lehet megrendelni a regényt! 

Értékelés: 9/10

eyescream