A tudományos fantasztikus irodalom nagy népszerűségű, hosszú múltra visszatekintő műfaj, mely hazánkban is komoly olvasó táborral rendelkezik, amit a kiadók sem hagynak kiaknázatlanúl. A kortárs nyugati és keleti írók művei rendre megkapják fordításukat, de akár olyan régi klasszikus nyugati művek, mint H.G.Wells, vagy Verne Gyula írásai is könnyedén elérhetők. De mi a helyzet az első ázsiai tudományos fantasztikus írásokkal, melyek még a múlt század elején születtek? Nos itt már komoly hiányosságokban botlunk, hisz szinte semmink sincs magyar fordításban ebből az időszakból. Ezt a hatalmas rést próbálja első körben betömni az Új korszak című először 1908-ban kiadott kínai mű magyar fordítása, mely pikantériája, hogy mi magyarok is komoly szerepet kapunk a könyvben.

A történet egy alternatív 1999-ben játszódik, ami a regény keletkezésétől számítva bő száz év távolságnak számít. A fiktív jövőben Kína a keleti régió vezető hatalma és globális szinten is a világ egyik legerősebb országa. Az ázsiai országok könnyebb együttműködése és adminisztrációjának jegyében új naptári számítást kívánnak bevezetni a teljes térségben, mely az ősi Kína alapítójának, a Sárga Császárnak születésétől indul. A hír hallatán a nyugati államoknak nem tetszésüket nyilvánítják ki, ugyanis félnek Kínától és annak erejétől, s ezt az egyszerű, ártalmatlan kezdeményezést az ország hatalmi kiterjesztésének vélik, melyre globális szankciókkal reagálnak. Minden sárga fajú országot súlyos szankciókkal látnak el, többek közt minket magyarokat is, akiket hun leszármazásunk végett szintén a sárga fajhoz sorolnak. A magyar király Kínától kér segítséget, s ezzel kirobban Kína és a nyugat háborúja.

A fajok közötti ellentét ilyen erős cselekményre gyakorolt hatása, egy a múlt század elején íródott regény esetében az akkori uralkodó ideológiák jegyében talán nem meglepő. Ám Kína esetében ez a faji ellentét kissé másként volt jelen a kor társadalmában, mint nálunk Európában. Hisz a belső korrupciók mellett az erősen negatív nyugati behatás és érdekeltség, az ebből következő szinte gyarmati sorba taszítottság, Kínára kedvezőtlenül ható törvénykezések és az ország jólétének drasztikus elmaradottsága, komoly ellenérzéseket szültek a kor emberében. Erről bővebben a könyv végén található utószóban lehet olvasni egy igen részletesen, informatív és kifejezetten érdekes írást, amit erősen ajánlok kezdésnek elolvasni, hogy aztán a történetbe belevetve magunkat jobban megértsük annak mozgató rugóit.

Maga a történet egy igen egyszerű és felszínes elbeszélés, szinte alig kapunk leírásokat, karaktereinkről alig tudunk meg valamit, még párbeszéddel is csak elvétve találkozunk. Nincsenek belső monológok, a dolgok pillanatok alatt megoldódnak, a cselekmény teljes egésze oly egyszerűen zajlik előttünk, mintha csak egy barátunk foglalná össze egy hétvége alatt ledarált sorozat lényegi eseményeit, kihagyva minden apróságot. Eme puritánságot szokni kell, mert ma ilyen narrációjú művekkel nem igazán lehet már találkozni. Ezt csak tetézi az író rendszeres kiszólásaival az olvasó felé, miszerint “Most pedig térjünk át xy-hoz.+ “Most hagyjuk is ezt, nézzük meg xy eközben ezt meg azt csinálta.” és a rendszeres fejezet végi zárások, “Ezt meg azt pedig a következő fejezetben tudjuk meg.” Nagyon furcsa és enyhén zavaró egy idő után már mindez, ami lehet sokak gyomrát meg fogja ülni.

Ám aki képes túllendülni a mű régeies stílusán, szokatlanságán és puritánságán az egy igazán különleges múlt századi sci-fi gyöngyszemet kap. Kifejezetten érdekes figyelni, hogy képzeli el az életet, de főleg az hadviselést száz évvel később az író, mely néhol egész meglepő prófétikus hatású. Az általa elképzelt jövőben ugyanis szinte minden az elektromosságra épül, elektromos autók, hajók, vonatok állnak az emberiség szolgálatában, ami meglepő egyezést mutat a mai elektromos meghajtás felé való tendálódás tükrében. Ám az olyan furcsaságok, mint az optika mellyel lehet látni a tenger fenekét, vagy fénnyel pusztító bomba inkább már csak megmosolyogtat minket. Még is a sok sok elképzelt futurisztikus találmány (melyek közül sok nem haditechnikai) kínai által dominált felvonultatása érdekes korképet ad az akkori kínai emberek jövőképét illetően. Hiszen az egész mű alatt érezhetően Kína az aki diktálja és uralja az újszerű eszközök repertoárjának használatát, ami egyfajta utópisztikus jövőkép a kor kínai embere számára, aki sajnos a bőrén érzi országa erős lemaradását a nyugattal szemben, s egy olyan jövőt vízionál ahol ők dominálnak. Ez a jövőbeli “revans” pedig végig körbe lengi az egész cselekményt.

Sajnos a jól csengő magyar vonal, a történetnek abszolút csak a hátterét adja, és az egész könyv alatt alig esik rólunk szó, így ne várjon egyetlen olvasó se ennél többet a regénytől. Ezt picit sajnáltam is, hisz erősen promózza mű magyar vonatkozásával önmagát, viszont ellenben kapunk AI generálta igen minőségi kedvcsináló illusztrációkat, melyek az adott fejezet egy-egy jelenetét ábrázolják, régies rajzolt stílusban.

Összességében az Új korszak egy ma már nagyon szokatlan, kissé zavaró technikával megírt, igazi sci-fi csemege egyenesen a múlt század eleji Kínából. Nem minden olvasó számára lesz majd befogadható, de aki megérti és megemészti a kortárs ázsiai irodalom sajátosságait, az egy kalandos történetet kap, megannyi furcsa találmánnyal.

Értékelés: 7/10

Kinek ajánljuk: Olyan sci-fi kedvelőknek akik igazi kuriózumokra vágynak és nem riadnak el szokatlanságtól.

wooltur

A könyvért köszönet a Multiverzum kiadónak, akiktől IDE kattintva tudjátok megrendelni a könyvet!