Lakosságilag szinte már immúnisak vagyunk a jobb érzésű nézők által eleve negligált mockbuster-szennygyár iszonyatosan ergya CGI-kreatúráira, bár az is tény, hogy az otthoni szórakoztatásra koncepcionált bődületesen olcsó trágyamozik koronázatlan királyának hitvány állatkertjében eddig leginkább mindenféle speciális tulajdonságokkal felvértezett agyament mutáns cápák kerültek túlsúlyba. Krokodilokat eddig csak nyomokban láthattunk, ám most végre itt az Asylum válasza a Kokain Medvére, méghozzá egy metamfetamin-függő aligátor személyében.

Kábítószerdílerek futnak a mocsáron keresztül, és még mielőtt lekapcsolná őket a helyi hatóság, még gyorsan vízbe kerül egy nagyobb zacsi metamfetamin, amit a közelben ólálkodó aligátor jól kiszagol, és hamm, bekapja. Ettől kezdve pedig egy erősebb és szívósabb jószág válik belőle, aki nem rest betámadni a környéken előforduló embereket…

Nem szarozott sokat az Asylum, amikor tuti befutóként elkészítette a lakosságilag olcsósított, gagyin kivitelezett saját kokainmedve-másolatát. Kellett egy krokodil, illetve hát egy aligátor, de igazából tökmindegy, hosszú legyen és zöld, pikkelyekkel meg fogakkal, néha merészkedjen elő a mocsárból és zabáljon fel embereket, nem is kell ennél több. Ami viszont roppant vicces, hogy a nyomorult hüllő mozgáskultúráját egészen biztosan egy kutyáról mintázhatták. Ezért lehetséges, hogy a Methgator abszolút nem aligátorosan mozog, hanem konkrétan sprintel, szinte már-már ugrálva, farkát verdesi, két lábra állva ledönti az embereket, éppen hogy nem ugat hozzá. Ráadásul a drogtól annyira okos lett, hogy fejével simán kitekeri a csapóajtó reteszét, és lemászik a föld alá, hogy még több narkót vegyen magához a droglaborból. Néha meg drótkötélpályán lógó badass-karaktereket harap le, ha éppen olyan kedve van, vagy póznára mászik a magasba rettegő áldozata után.

Azonban mindent egybevetve a Methgator nem rosszabb, mint egy teljesen átlagos Asylum CGI-szörny, sőt talán azt lehetne mondani, hogy mivel annyira ergya baromságot láttunk már a stúdiótól a filmjeiben, hogy újat aligha tudnának mutatni. Így maradnak a semmitmondó és kiszámíthatóan klisés szituációk, megspékelve a sokadik ligában színészkedő szereplők helykitöltő és erőltetett párbeszédeivel, néha pedig az említett jószág randalírozik egy sort. Egy-két béna explicit halál található benne, szóval olcsó családi program egy szombat délutánra.

Értékelés: 4/10

eyescream