Aki ismeri a Tomasics József által 2016 folyamán életre hívott The Black Aether periodikát, annak kitűnő hírrel szolgálhatok, ugyanis hazánk egyetlen amatőr weird ponyvamagazinja hosszabb (és némileg bizonytalan) leállást követően egy másik formátumban, de nagykiadós – mondhatni mainstream – segítséggel támadt fel hamvaiból. A sci-fi, horror és weird irodalmat pártoló Agave kiadó közbenjárásával ezúttal könyv alakban láthattak napvilágot a legújabb TBA-pályázat anyagai.

Az alig háromszáz oldalas, egészen atavisztikus borítóval megtámogatott kiadványban tizennégy weird és/vagy kozmicista zsánerbe sorolható elbeszélést olvashatunk amatőr vagy esetleg a TBA hasábjairól már ismerős szerzők tollából, akiknek ráadásul egy része már saját kötettel is rendelkezik, úgymint: Veres Attila, Farkas Balázs, Erdei Lilla vagy Sütő Fanni.

A kiadvány felhozatalára tényleg nem lehet panasz, rendkívül sokszínűen járja körül a weirdség kiapadhatatlan forrásait. Az amatőr írók számára meghirdetett legutóbbi TBA-pályázat legsikerültebb műveit gyűjtötték össze, melyben például a kikötések között szerepelt, hogy a történetek nem játszódhatott hazánkban és az USA-ban, így különféle európai és ázsiai, valamint egzotikusabb országok helyszínei kaptak lehetőséget.

Megismerkedhetünk egy híveket gyűjtő osztrák napugró szektával, elmerülhetünk egy kiállítás bizarr festmény-anyagában, egy bakelit-ritkaság tétele hívogat minket a transzcendens felé – számtalan módon találnak rá szereplőink a valóság falain túlról érkező végérvényes megváltásra. Akad északi mitológiából táplálkozó lassú bosszútörténet, sejtelmes indiai dzsungelkaland, dél-amerikai terepen testet öltő bio-horror és még sorolhatnám.

A tradicionális Lovecraft által kikövezett úton járó és abból kibontakozó művek általában betaláltak, még ha nem rendelkeztek semmiféle extra-faktorral, pusztán szórakoztató volt olvasni őket (Bojtor Iván: A férgek kapuin is túl, Dorojcsák Dániel: Az ébredés álarca, Gitte Rose: Ébredés). Viszont ekkora merítésből akadtak számomra olyan novellák is, amelyeket nem igazán jöttek át vagy stílusukból kifolyólag kevésbé álltak hozzám közel (Patonai Anikó Ágnes: Independence, Erdei Lilla: A Nap oltára, Fekete I. Alfonz: Szétszálazottak).

Susuk Melinda A jövőnk a csillagokban – F. T. életmű-kiállítás című írása például a szokatlan forma miatt hívja fel magára a figyelmet, Nagy László Dávid novellája (A-oldal harmadik szám) hangulatában ragadja meg az embert, Sütő Fanni története, a Ne nyiss ajtót az éjszakába szintén lenyűgöző atmoszférateremtéssel operál; zsigeri, eleven és lüktető. Farkas Balázs ezúttal is minőségi anyagot szállított (A testvalóság utolsó zsoltára), bár hozzá kell tegyem, némileg hasonlót már olvasni lehetett tőle (Embertest), Veres Attila kötetbe került weirdje (Ghost Royale) viszont nálam most valamiért nem ütött akkorát. A kiadvány egyik nekem legjobban tetsző műve Pólya Zoltán által írt A kékcsengő legendája misztikus családi legendára építő elbeszélése lett.

Bízom benne, hogy ez a kiadvány, mint első fecske hozza majd az elképzelt számokat, és a közeljövőben több hasonló kötet is napvilágot lát majd; hiszen ahogy látjuk, (amatőr) szerzőkből és minőségi novellákból egyáltalán nincs hiány.

A könyvért külön köszönet az Agave kiadónak, akiktől ITT lehet megrendelni a regényt! 

eyescream