Stephen King fiának hazai rajongói kiváltképpen örülhetnek, ugyanis a szerző tavaly megjelent Fekete telefon című novelláskötete után a GABO kiadó ismét csak egy újabb válogatással rukkolt ki. A leginkább a thriller, dark fantasy és weird műfajokban alkotó Joe Hill 2007 és 2019 között készült tizenhárom történetét olvashatjuk ebben a vaskos kiadványban, amely többek között tartalmazza az édesapjával közösen írt címadó kisregényt, illetve a már azóta Netflixes feldolgozást is megért A magas fűben című elbeszélést.

Ebben a monstre méretekkel (544 oldal) rendelkező gyűjteményben szereplő írások az előző, Fekete telefon nevű novelláskötetéhez hasonlóan ismét csak változatosra és sokszínűre sikerültek. Egy ütött-kopott körhinta díszletállatai nem felejtik a múltat. Az országúti pihenő mellett elterülő hatalmas fűben emberek tévednek el; kevés rá az esély, hogy valaha is kijussanak. Gazdagok vadásznak egy padlástérből nyíló ajtó fantáziavilágában élő lényekre. Egy felsővezető farkasemberekkel fut össze angliai vonatútja során. A Champlain-tó partján játszó fiatalok egy szörny valószínűtlen tetemére bukkannak. Rejtélyes vándorcirkusz fő mutatványait élőhalottak jelentik. Varázsmagokból kikelő különleges növény segít az anyukáját elvesztő tinédzsernek bosszút állni.

A Teljes gázzal, illetve A magas fűben párosát már korábban is olvashattuk egy konkurens kiadványban, Az irányítás átadva címűt poszt-apokaliptikus víziót pedig kifejezetten a Stephen King és Bev Vincent által szerkesztett Rettegés a felhők felett című tematikus antológia számára írta Joe Hill. Ami pedig a televíziós adaptációkat illeti, a Creepshow című kábeles szériában rögtön három kötetbeli elbeszélését is feldolgozták (A Champlain-tó ezüst vizénél, Virágot a virágnak – Mamikák, Twitter-üzenetek a halottak cirkuszából).

Aki olvasta a Fekete telefont vagy esetleg az író kisregényeit tartalmazó Furcsa időjárást, az nagyjából sejtheti, hogy mire számítson. Bár Joe Hill rövidebb műveiben rendre felbukkannak a rettegés különféle árnyalatai, horror címke helyett én inkább a thriller és dark fantasy zsánereihez tudnám kötni őket. Főszereplőinkkel történő félelmetes vagy éppen fantasztikus természetfeletti események néhol szürrealitásba hajlanak, néhol kimondottan weird-ötletekkel bombáz minket, ám a messziről indított emberi drámák (szeretteink elvesztése, tragikus gyermekkor, családi kapcsolatok hiánya vagy éppen széthullása, háborús múlt) mindig a középpontban maradnak.

A klasszikus értelemben vett történetmesélési technika mellett a kiadványban két újszerű megközelítés is felbukkan. Míg Az ördög a lépcsőn egy képversre emlékeztető, eltolt tördelésével lépcsőzetes hatást keltő elbeszélés, addig a Twitter-üzenetek a halottak cirkuszából egy 140 karakteres bejegyzésekből összeálló hangulatjelentés és nyafogás-cunami egy unatkozó tini vallomása, aki családjával egy kirándulásra indul, de aztán egészen máshol kötnek ki, mint tervezték.

Ha esetleg nem éreztünk volna átfedéseket, akkor a szerző a kötet végén töredelmesen bevallja, hogy több novellája kapcsán is egy-egy klasszikustól merített ihletet – lásd: Párbaj, Narnia krónikái, Egy amerikai farkasember Londonban, továbbá Ray Bradbury különféle sci-fi novellái -, amely nem is lenne akkora probléma, ha azok egyedi stílusával vagy mondandójának különlegességével túlmutatnának egy minőségi, ám nem túl izgalmas tiszteletadási körön. (Horrorkirály faterját sem kifejezetten azért szeretjük, mert ötletek terén olyan hű-de-eredeti lenne, hiszen jónéhány regényének alapkoncepciója származik más alapvetések újrahasznosításával, ám ott az ő jellegzetes hozzáadott értéke.)

Több helyen is azt éreztem, hogy egy potenciálisan fantasztikus alapötletből bármennyire is indokolatlanul túlnyújtja, nem tudott maradandót alkotni (vagy már a kezdés sem volt túlságosan lebilincselő), illetőleg egy csattanó vagy egy normális befejezés helyett félbehagyott kérdőjeles kvázi-lezárást kapunk – ez utóbbit már a Fekete telefon esetében is említettem. Bár a Teljes gázzal írásai színvonalukban hasonlóak, mint az előző kötetben találhatók, mégis valahogy fáradtabbak és színtelenebbek, kevésbé misztikus; mintha csak valami kötelező projekt részeként egy nagyvállalati megrendelésre készültek volna. Kevésbé bilicselnek le, kólintanak fejbe. Tud ő ennél sokkal figyelemreméltóbbat, jóval szórakoztatóbbat, megmutatta már nem egyszer.

Ettől eltekintve Joe Hill munkássága a zseniális Locke & Key képregény-univerzumától kezdve az eddig megjelent regényeivel (A szív alakú doboz, Szarvak, NOS4A2, Spóra) bezárólag még mindig egy üde és izgalmas színfoltját képezi a kortárs thriller-dark fantasy vonalnak.

A könyvért köszönet a GABO kiadónak, akitől ITT lehet megrendelni! 

Értékelés: 8/10

eyescream