A Vadkelet Comics első darabjaként megjelenő kötetben a Rákosi-éra, illetve a magyar szocializmus jellegzetességei találkoznak az amerikai sci-fikből ismert földönkívüli inváziós tematikával, egészen elképesztő szituációkat teremtve. Ha tehát egy ismeretlen faj alakváltó tréfamesterei egészen véletlenül pont a mi Földünket szemelték ki legújabb – igencsak végzetes – játékukhoz, akkor ahhoz bizony a munkásökölnek is lesz egy-két szava!
1949-et írunk. Magyarországot a sztálini szocializmus igája nyomja. Az ország vezetői – Rákosi Mátyással az élen – a rettegett generalisszimusz hetvenedik születésnapjának megünneplésére készülődnek. Eközben egy isten háta mögötti tanyán, valahol a Hortobágyon, Ezdrás gazda szerető családja körében él, jobb időkre várva. Legidősebb fia, Simon, Dunapentelén építi az új világot, páratlan erejével még a sztahanovistákat is lenyűgözve. De a sors útjai kifürkészhetetlenek. Ezdrás gazdáért eljön egy fekete autó, Simon pedig szemben találja magát egy rejtélyes lénnyel, aki Rákosi Mátyás bőrébe bújva azon mesterkedik, hogy kirobbantsa a harmadik világháborút. Fogy az idő. Az atomháború, úgy tűnik, elkerülhetetlen. Már csak egy magányos hős mentheti meg a világot. Valaki, akit ősidőktől kezdve így hívnak: az Alangazár.
A Vadkelet Comics első darabjaként megjelenő kemény táblás graphic novelben a magyar történelem már említett korszakának jellegzetes világa köszön vissza az amerikai tudományos-fantasztikus filmekből ismert (hidegháborús paranoiát projektáló) földönkívüli inváziós tematikával. Az adott éra történelmileg hiteles eseményeinek megjelenítését többévnyi kutatómunka előzte meg, de a részletgazdagon felépített képi világ mellett a szövegezésben szintén megannyi helyen találhatunk különféle utalásokat – akár a dialógusokban előforduló jellegzetes frázisok, akár a karakterek neveit illetően. Erről egyébként egy külön listát mellékeltek az alkotók a kötet végén, ami dicséretes.
A drámát, és olykor a szatirikus humort sem mellőző szépiás szín-összeállításba burkolt realista atmoszférát közvetítő cselekménye mellett azért a viszonylag mérsékelt arányban jelentkező fikciós vonal sem gyenge Értem ezalatt: organikusan kinéző űrhajók, polipszerű csápos entitások, kutyafejű szolga-robot, átváltozással járó transzcendens utazás, na és persze a minden képzeletet felülmúlóan bűnös élvezetet jelentő nyolclábú robotikus arachno-Lenin… De hogy még a tunguszkai meteoritot is belekeverték a cselekménybe, le a kalappal!
Továbbá, számomra rendkívül tetszetősnek bizonyult az egy panelban összegyúrt többfázisú mozgást jelentő képek montázsának (előszeretettel történő) alkalmazása, de a filmszerűen dinamikus, pörgős beállításokra és a rajzok minőségére sem lehet semmi panasz, ahogy a színezésbe sem tudok belekötni. Egy kordokumentumként is kiválóan funkcionáló, életszagú magyar tabló, fiktív csúsztatásokkal és persze egy jó adag fantasztikummal nyakon öntve.
Ha egy ismeretlen földönkívüli faj alakváltó tréfamesterei a képregény szerint pont a mi országunkat szemelték ki legújabb játékukhoz, akkor ennek a bizarr kísérletnek bizony nem lehet ellenállni, és Nektek sem kell! Végezetül pedig remélem, hogy nem kell túlontúl sokat várni a következő hasonlóan furmányos magyaros ízű mashup-ra.
A képregényt külön köszönjük a kiadónak.
Értékelés: 9/10
eyescream
Be the first to comment on "Pólik József – Zách Attila: Tréfamesterek (2022)"