Az 1973-ban született argentin újságíró, regényíró, valamint novellista műveit eddig több mint húsz nyelvre fordították le, az Open Books kiadónak köszönhetően pedig immáron magyarul is olvashatjuk első novelláskötetét. Elbeszéléseiben felbukkanó női karakterek kortárs problémákkal dacolva gyakran találják magukat szembe racionalitás határán túlnyúló, misztikus vagy éppen természetfeletti eseményekkel, melyekre néha nincs is igazi megoldás.

Mariana Enríquez novelláival könnyen és gyorsan lehet haladni, bár nem mintha olyan túlságosan könnyed vagy vidám hangulatot árasztanának magukból. Műveiben leggyakrabban a modern argentin nagyvárosi közeget jeleníti meg, nem riadva vissza az egyeseknek olykor talán kissé profánnak vagy obszcénnek tűnő, ámde vitán felül a realitásérzéket támogató naturalisztikus részletektől. Főszereplői döntő többségében korunk által kitermelt fiatal és középkorú női karakterek, akik hol szerelmet keresve próbálnak nyitni a világra, hol pedig önmagukba zárkózva bánatosan olvadnának bele környezetükbe. Mindenképpen sajátságos módszerekkel próbálnak túllépni az előttük álló akadályokon, egyes esetekben szimplán csak a pillanatnyi túlélésre játszanak. Társadalmi egyenlőtlenségek, elnyomás vagy a környezet teljes apátiája nehezíti életüket.

A racionalitásra reflektáló történetek azonban nem rekednek meg a hétköznapi valóság általunk ismert szintjén, mindegyikben mélyen beágyazódik a mágikus realizmus hagyatékából táplálkozó fantasztikum. Esetenként pedig egy annál jóval sötétebb tónusú, néha ismeretlen összetételű, félelemmel és kiszolgáltatottsággal párosuló horrorisztikus atmoszféra jellemzi őket.

És hogy milyen sejtelmes vagy misztikus eseményeknek lehetünk tanúi az írónő elbeszéléseiben? Eltemetett kisgyermek tér vissza a síron túlról és mindenhova követi a főszereplőt (Angyalka kihantolása). Egy hajléktalan valószínűtlen átkot hoz a környéken lakók fejére (A bevásárlókocsi). Tragikus sorsú gyermekek émelyítő szagát lehet érezni bizonyos utcákon (Rambla Triste).  A kilátó című írásban egy szellem kísért, A kútban pedig a rontáslevétel és a boszorkányság kerül a középpontba, valamint a rémálomba illő szorongások és fóbiák egész sora. A Hol vagy, szívem hőse egy egészen bizarr fétisnek hódol, A húsban tinédzserkorú rajongók ássák ki a tragikusan fiatalon elhunyt popsztár sírját és esznek belőle. Fiatal lányok kíváncsiságtól vezérelve szellemet idéznek (Amikor halottakkal beszélgettünk), egy önjelölt videós pedig láthatatlan lények lefilmezésére vállalkozik (Sem születésnap, sem keresztelő).

A kötet leghosszabb és érzelmileg talán legfelkavaróbb írásában (Visszatérő gyerekek) egy állami alkalmazott és egy nyomozó próbál nyomtalanul eltűnt fiatalokat megtalálni, amikor egyszer csak minden jel nélkül a városi parkokban elkezdenek felbukkanni a több éve nem látott gyerekek. Megmagyarázhatatlan módon szinte egy percet sem öregedtek, viszont furcsán kezdenek viselkedni. Az emberek előbb csak gyanakodva méricskélik a jövevényeket, később pedig már rettegés söpör végig a lakosságon.  Vajon ez a misztikus, természetfeletti eseménysor összefüggésben lehet egy japán mítosszal?

Mariana Enríquez gördülékenyen megírt novelláiban tehát modern korunk metszően valóságos karakterei és problémáik jelennek meg, finoman átszőve bizonyos misztikus elemekkel, nem riadva vissza a horror jellegzetes kelléktárának használatától sem. Olvasmányos, kellően sejtelmes, szórakoztató, mindamellett elgondolkodtató – egyedül talán az olvasók képzeletére bízott, kurtán és furcsán tálalt befejezést tudnám negatívumként felhozni.

Ha tehát fogékonyak vagytok a természetfeletti elemekkel bíró szépirodalmi kísérletekre, akkor maximálisan tudom ajánlani Mariana Enríquez novelláskötetét. Az Open Books kiadó egyébként ígéretet tett az írónő további műveinek magyar nyelvű megjelentetésére, szóval fogunk még róla hallani a jövőben.

A kötetért köszönet az Open Booksnak, akiktől ITT rendelhető meg a könyv.

Értékelés: 9/10

eyescream