Charles Burns hetvenes évek Amerikájában játszódó fekete-fehér graphic noveljében középiskolás tinédzserek a bulik, drogok és vad szex triumvirátusában élik hétköznapi életüket. Ám eközben egy olyan újfajta bizarr vírus fertőzi meg őket, amelynek hatására különféle testi elváltozások – esetenként újabb szervek és groteszk kinövések – kezdenek elburjánzani a testükön. Vajon ennek tudatában jobban odafigyelnek majd az életvitelükre vagy a lassú belenyugvás győz, és minden marad az eddigi kerékvágásban?

A Szépirodalmi Figyelő Alapítvány volt annyira ambiciózus, hogy a magyar olvasóközönség számára is elhozza Charles Burns képregényes rajzoló és illusztrátor az amerikai képregényes szakma egyik legrangosabb elismerésével, a Harvey-díjjal jutalmazott epikus képregényét. Külalakját tekintve igazi monstrummal van dolgunk: majdnem négyszáz oldal, igéző kialakítású külső és belső borítójával, fejezeteket elválasztó nem kevésbé klassz egész oldalas illusztrációkkal.

A cselekmény jobbára tradicionális kialakítású paneljaiban a hetven évek amerikai fiataljainak életét követhetjük végig, akik jobbára a túlzásba vitt piálás, drog és szex jegyében próbálják túlélni az adott korszak (szerelmekkel és csalódásokkal tarkított) középiskolás hétköznapjait. Csakhogy egy fura – emberi testnedvekkel terjedő – fertőzés üti fel a fejét, amelyet ha valaki elkap, bizarr testi elváltozásokban lesz része. Konkrétan abnormális kinövések kezdenek el burjánozni a testén, esetenként pedig egy-egy új szerv is kinőhet rajta…

A Fekete Lyuk valóság és fikció között lebegő, gyakran kábítószeres tripekkel és álomszerű hallucinációkkal tarkított szürreális történetét alkotó tizenkét fejezetet felváltva narrálja két fiatal karakterünk, Chris és Keith. A belső monológok által megosztott aktuális gondolatok, érzelmek, egyes eseményekre adott pillanatnyi reakciók teszik még személyesebbé a cselekményt. Az általuk átélt szituációkban sorsuk hol egymásba fonódik, hol teljesen külön utakon járnak, és ez a több szemszögből láttatott drámákkal tűzdelt puzzle a végére teljesen összeáll. Vagy legalábbis majdnem. A részletgazdagon kidolgozott panelokban tehát nem csupán egy szimpla korképként is értelmezhető képregény elevenedik meg, a történet összetettsége és sokrétűsége okán ezt már illik inkább graphic novellként emlegetni.

Amikor elkezdtem olvasni, gyakran ugrottak be a Bret Easton Ellis regényeiben ugyancsak fellelhető, az alkohol-drog-szex mámorában fetrengő, kétes attitűdöt folytató nihilista fiatalok, talán csak a közeg nem stimmelt. A fekete-fehér keret tökéletesen illik a történet komolyságot és valódiságot sugárzó atmoszférájához, amit jól kiegészítenek a helyenként felbukkanó – néhol szimbolikára építő – fikciós jelenetsorok.

A horrorisztikus vonalat megtestesítő szörnyű testi aberrációkat mintha csak a biohorror atyja, David Cronenberg tervezte volna. Undorító kelések, nyakon kialakuló és hangokat hallató második száj, talpból kinövő szemgolyó – ugye mennyire bizarr és groteszk ez az egész?! A háton széthasadó, majd később levedlésre alkalmas emberi bőr pedig már A testrablók támadása koncepció után kiált. Maga a szexuális aktussal terjedő ismeretlen fertőzés (vagy kór, de hívhatjuk járványnak is) mintha csak az It Follows lényegi metaforájának képregényes leképezéseként jelenne meg. Merthogy ez az egész gusztustalan transzformáció egyáltalán nem öncélú, csak egy eszköz a képregény eszenciájának megértéséhez.

Mindenekelőtt köszönet a Szépirodalmi Figyelő Alapítványnak, hogy nekünk is elhozta ezt a különleges élményt nyújtó vizuális utazást. Bár a Fekete lyuk elég vaskos kiadvány, mégis: ha egyszer belekezd az ember, alig bírja letenni, annyira olvastatja magát. Hogy egy kis poént is hozzak: magába szippant, haha! Azt nem mondom, hogy könnyű lesz befogadni mindent és megérteni, de ha beszerzitek, akkor a képregényes gyűjteményetek méltó darabja lesz Charles Burns remek graphic novellje.

Köszönet a kiadványért a Szépirodalmi Figyelő Alapítványnak.

Értékelés: 9/10

eyescream