Frank Herbert generációk óta népszerű tudomány-fantasztikus regénye vitán felül klasszikus alapmű, egy hivatkozási alap, amelyet sokan sokféleképpen próbáltak már meg feldolgozni. Míg egyeseknek inkább a klasszikus David Lynch-féle feldolgozás maradt meg, másoknak talán a kétezres évek elején készült televízióra alkalmazott minisorozat, a mostani generáció sem maradhatott ki belőle, nekik Denis Villeneuve hozta el a legújabb változatot. Akik pedig inkább a képregények iránt érdeklődnek, azoknak a GABO kiadó kezdte el magyarul is megjelentetni a panelokba elmesélt szériát.

Az előző kötet cselekménye ott maradt abba, hogy a Harkonnenek lerohanják az Arrakis bolygót nemrég birtokba vett Atreides-házat, és akit csak lehet, mindenkit megölnek. A báró halottnak hiszi őket, azonban egy sivatagi viharnak köszönhetően a trónörökös Paul és édesanyja, Lady Jessica sikeresen megszöknek.  A homokférgektől hemzsegő mélysivatagban speciális ruházat, víz és szigorú szabályok nélkül nem könnyű a túlélés, hőseink mégis megpróbálnak a védett sziklás részekhez eljutni. Nem sokkal később a helyi őslakos fremenek egy csoportjába ütköznek, akik némi idegenkedés és hezitálás után végül magukhoz fogadják a jövevényeket, bár ebbe egy életre-halálra tartó küzdelem is beletartozik. Anya és fia védett útvonalon haladnak tovább egy új és reményteljes jövő felé…

A második kötet cselekménye Paul Muad-Dibbé válásáról szól; egy többszörösen vesztes helyzetből való kiugrásról, mely túlélésük és kitartásuk záloga. Az első kötetben még csak éppen ismerkedhettünk az Impériumban jelenleg fent álló status quo-val, és a politikai játszmák szereplőivel, a Házak egymáshoz való viszonyával, főbb karaktereink motivációjával vagy éppen intrikára épülő terveivel, ennél az epizódnál inkább a már tudományos-fantasztikum és kaland veszi át a gyeplőt. Bepillanthatunk a zord életmódot folytató fremenek hitvilágába és szabályrendszerébe, amelyben hőseinknek is akad hely, ám hagyományokat tisztelve be kell illeszkedniük.

Bár a második rész főleg az ifjú Paul és Lady Jessica sivatagban eltöltött megpróbáltatásairól és a fremenekhez való csatlakozásáról szól, azért kapunk némi betekintést a többi, leszámolást túlélő és/vagy renegát karakter jelenlegi helyzetéről vagy éppen jövőbeli terveiről.

Az ezúttal gyönyörű kékes színű borítóba csomagolt második kötetnél már tudtam, hogy mire kell számítsak a vizualitás tekintetében. Vagyis objektivitás szellemében született, éles és határozott rajzok, figyelem elkalandozását megtiltó szigorú, tekintélyt parancsoló kontúrokkal, amely nekem túl statikusnak tűnik. Kevésbé élőnek, vibrálónak. Ez egy eleven történet, azonban a mozgást nagyon sok helyen kimerevítettnek, diaszerűnek találom. A hirtelenszerű, gyors mozdulatok dinamikáját apróbb kockákban próbálták megragadni, nekem valahogy hiányzik belőlük az az energia vagy flow, amely élővé teszi őket. Bármennyire ütemesen vázolják az aktuális eseményeket – néhány érdekes panelelrendezés is felüti a fejét – inkább tűnik számomra egy-egy megrendezett fényképnek, mint mondjuk egy kisfilmből kiragadott friss és élénk pillanat-eszencia. Ami a színösszeállítást illeti, a mélysivatag narancssárgás-vöröses színezése mellett dominánsan megjelenik egy kékes-türkiz árnyalat, amely a fremenek sajátságos földalatti környezetének velejárója.

Az eredeti mű képregényes formában való átdolgozása viszont remekül sikerült, de azt már azt hiszem az első kötet kapcsán is megjegyeztem. Várjuk tehát a folytatást, amely minden jel szerint 2024-ben jelenik meg Próféta alcímmel.

Értékelés: 8/10

eyescream

A könyvért köszönet a GABO kiadónak, akitől ITT lehet megrendelni!