Ha egyetlen címmel kellene megindokolnom az azonnali Netflix előfizetést, akkor a Stranger Things lenne az első sorozat, amit említenék. 2016 nyarának legkellemesebb televíziós meglepetése a Duffer-testvérek nevéhez fűződik, akik a streaming-óriás segítségével leszállítottak egy fantasztikus 80’-as évekbeli sci-fi/horror hommage-t.

Az amerikai ikertestvérek nem rendelkeztek túlzottan hosszú filmográfiával a sorozat előtt, de 2015-ben már leraktak egy kifejezetten kellemes horrorfilmet (Hidden) az asztalra. Bombameglepetés volt a Stranger Things, igazi szívvel-lélekkel készített, remek hangulatú, szuperül összerakott széria, amelynek minden egyes képkockájáról süt a korszak iránti tisztelet, és szeretet. Ráadásul az alkotók nagyon ügyesen időzítettek, mivel sikerült meglovagolniuk a nagy népszerűségnek örvendő ’80-as évek retró hullámot.

Természetesen nem kellett sokat várni a folytatásra, a 2017 Halloween-jére időzített második szezon ügyesen lépett szintet, mindeközben remekül megágyazott a folytatásnak. A 2019 nyarán érkező harmadik etap igyekezett bővíteni a játékteret, de az új karakterekkel operáló, bevásárlóközpontos történet kis visszalépés volt a korábban látottakhoz képest.

Ezután nem csak Hawkins utcáin, de mindenhol a feje tetejére állt a világ. A koronavírus által kikényszerített kényszerszünet azonban rengeteg időt biztosított a Duffer-tesóknak, hogy átgondolják, merre viszik tovább a történet fonalát. A Netflix pedig a megelőlegezett bizalom jeleként egy halomnyi pénzt adott, ha hinni lehet az iparági pletykáknak, akkor a negyedik évad epizódonként 30 millió dollárba (!) került, így egy Marvel-mozifilm teljes költségvetése állt az alkotók rendelkezésére.

Számomra a Stranger Things negyedik felvonása (Mike Flanagan Midnight Club-ja mellett) volt 2022 legjobban várt sorozata, amit kissé érthetetlen módon kettévágtak az illetékesek, így a két záró epizódig aludni kell még néhányat. A döntéstől függetlenül már tűkön ülve vártam a május 27-ét, és azt hiszem nem túlzás kijelenteni, hogy az eddig látottak alapján minden rajongó elégedetten állhatott fel a képernyők elöl a hetedik epizód befejezése után. Sőt, a szóban forgó rész (The Massacre at Hawkins Lab) a maga száz percével az egyik legjobb sorozat-epizód volt, amit életemben láttam.

Kilenc hónapot ugrottunk az időben a tragikus bevásárlóközpont „tűz” után, főhőseink pedig szétszóródtak a szélrózsa minden irányába. A monumentális folytatásnak így több helyszínen kellett futtatnia az eseményeket, de továbbra is Hawkins kisvárosa a legfontosabb lokáció. A történések fonalát 1986 tavaszán felkapó folytatás Kalifornia és Oroszország bevonásával bővíti a sztori jelentőségét, így a helyi fenyegetés egy csapásra világszintű apokalipszissá avanzsálódott.

Nem szeretnék sok részletet elárulni a történetből, de egyáltalán nem tűnik véletlen választásnak Robert Englund vendégszereplése. Rengeteg áthallás van az amerikai színész legikonikusabb karakterének főszereplésével készült Rémálom az Elm utcában franchise eseményeivel, a zsigeri félelmet kiváltó antagonista, Vecna, kiköpött Freddy Krueger.

Az okosan megírt történetszálak (külön kiemelném az Eleven múltját bravúrosan bemutató sztorit) a földrajzi távolság ellenére egyre közelebb húzódnak egymáshoz, a minden aspektusában tökéletesre csiszolt epizódok hihetetlenül hangulatosak, főszereplőink az eltelt évek ellenére is hitelesen helytállnak a tinédzserek szerepében.

Az eddig lefutott kilenc óra (!) számomra kifogástalan szórakoztatást nyújtott, Argyle karakterét kicsit túltolták az alkotók, de ezt leszámítva hibátlan az ősszkép. Büszkeséggel tölthet el minket, hogy Antal Nimród két résszel is kivette a részét ebből a remek szériából, a magyar direktor az ötödik és hatodik epizódot hiba nélkül vezényelte le.

Már most nyugodtan kijelenthető, hogy nem véletlenül szerepelt a legjobban várt 2022-es látnivalók között a Stranger Things aktuális szezonja, reméljük a négy órás, július elsején érkező dupla-rész méltó lezárást rittyent ennek a csodás évadnak. Aztán pedig nem marad más hátra, mint várni az utolsó felvonást, a nézettségi adatokat látva nem lennék meglepve, ha hasonló (jól megérdemelt) bizalmat kapnának a Duffer-tesók, mint ezúttal. Aki még nem látta, roppant erősen ajánlom, hogy azonnal fogjon hozzá, hiszen 2022 egyik legerősebb horrorjához lesz szerencséje!

9.5/10

Eleve óriási várakozás előzte meg a Stranger Things negyedik szezonjának érkezését, ezt a hatalmas feszültséget pedig a nagyszerűen sikerült, kettévágott évad első felvonása az egekbe emelte. A május végén debütált hét epizódról fentebb olvashatjátok méltató soraimat, szerencsére a pozitív jelzők döntő többsége a szezonzárásra is kitartott. A nyolcadik résszel a Duffer-tesók végre lezárták a Papa-féle vonalat, amelyet köztünk szólva kicsit tovább húztak a kelleténél, de legalább szervesen beágyazódott az aktuális történetfolyamba. A záró epizód is pazarul sikerült, szinte minden percét élveztem, de ezt a részt már nem sikerült olyan feszesre összerakni, mint a szezon többi szegmensét. Talán a maratoni játékidő (140 perc) miatt, vagy a következő évad forgatókönyve tehet róla, de itt azért vehettek volna más irányt is a történések. A beharangozott body count is némi csalódást okozott, bár kétségtelen, hogy izgalmakban így sem volt hiány. Az utolsó pillanatokig elhúzódó vizuális utómunka minden egyes képkockán meglátszott, így az alkotók elégedetten dőlhettek hátra az epikus finálét követően.

A kisebb kritikai észrevételektől függetlenül nagyszerűen muzsikált (rád tekintek Eddie:)) a Stranger Things aktuális felvonása, amely streaming csúcsokat döntöget, így a sztori zárása is óriási várakozásnak néz elébe. Reméljük az alkotók nem kapkodnak majd, hiszen ennek a szezonnak is jót tett egy kis kimaradás. Hallani már spin-off ötletekről is, úgyhogy a Stranger Things rajongók biztosan nem maradnak néznivaló nélkül az elkövetkezendő esztendőkben, hiszen a Netflix fejesei kijelentették, hogy itt bizony univerzum épül.

9/10

afiaf