A Filmanatómia sorozat harmadik kötete a sci-fi műfaját járja körül különféle magyar szerzők tanulmányai segítségével. A közel háromszáz oldalas kötet különféle szignifikánsan elkülönülő (vagy éppen permanensen összemosódó) tematikák mentén kalauzol el minket a tudományos-fantasztikum szélesvásznú művészetének ezerarcú világába földönkívüliekkel, mesterséges intelligenciákkal, alternatív idősíkokkal, dinoszauruszokkal vagy éppen egy messzi-messzi galaxisban.

Olvashatunk a sci-fi filmek kialakulásának részletes történetétől, a zsáner alműfajain (idegenek, robotok, időutazás, (poszt)apokalipszis és disztópikus jövő, tudomány, indentitás/tudat, illetve elveszett világok) át a legismertebb franchise-ok bemutatásáig, úgymint: A majmok bolygója, Star Wars, Star Trek, Terminátor, Mad Max, Men In Black, Matrix, Transformers és így tovább. És itt jegyezném meg, hogy mivel számtalan közös pont, mondhatni „testvér-műfaji” hasonlóság akad a horror és a sci-fi zsánerével kapcsolatban, nem véletlen, hogy az előző kötetben tárgyalt alkotások itt ugyancsak előkerülnek, de az állítás fordítva is igaz. 

Képet kaphatunk az ötvenes évek elején a hidegháborús események miatt létrejövő inváziós mozikról – és azok későbbi változatairól, átalakulásáról A testrablók támadásától kezdve A dologon át A Támad a Mars-ig bezárólag. Bemutatják a cyberpunk műfaj legfontosabb társadalmi kérdéseit (ki vagyok, mi vagyok, kik ők, öntudatra ébredés és kiberpara), valamint a sci-fi és a szerzőiség témakörét is elég részletesen kitárgyalják.

Számomra mind közül az egyik legérdekesebbnek A keresztény koncepció a sci-fiben című Schreiben András tanulmányt találtam, amelyben a Solaristól, a Szárnyas fejvadászon át a Mátrix-ig számos produkciót igyekeztek vallási szempontok alapján vizsgálni. A másik, számomra kuriózumokat tartalmazó írás pedig Varga Zoltán: A science fiction műfajának megjelenése a magyar animációs filmekben című esszé volt, amelyben Mézga család, valamint annak folytatása a Mézga Aladár különös kalandjai, illetve Mikrobi, Egon & Dönci került górcső alá, és elemezték ki őket. Persze ebből a szórásból a francia-magyar koprodukcióban készült Az idő urai sem maradhatott ki.

A kötet végére mintegy extra tartalomként Pater Sparrow (eredeti nevén: Verebes Zoltán) rendező és látványtervezővel készült interjú az 1 (2009) című filmjének kapcsán, illetve később néhány oldalon keresztül látványterveket és vizuális megoldásokat is láthatunk az előbbi produkcióból. A kiadvány végén a kötet szerzői mutatkoznak be röviden, valamint olvashatunk egy listát, amelyben a sci-fi műfaj harminc megkerülhetetlen filmjét állították nekünk össze a szerzők.

Szinte csak ugyanazt tudom mondani, mint amit már anno a horrorfilmes tanulmányokat tartalmazó kötet kapcsán bölcsen megjegyeztem. Vagyis: aki még csak most ismerkedik a műfajjal, annak egy iszonyatosan informatív (és mindamellett roppant intenzív) gyorstalpalóként szolgálhat, ha pedig már egy ideje benne vagyunk a témában… nos, talán hellyel-közzel még nekik is tud újdonságot vagy érdekességet mondani. E sorok írója sem számít éppen újoncnak, de még ő is kapott néhány tippet (főleg a retro-korszak) sci-fibeli hiányosságainak pótlására. Vagy éppen egy, már ismert alkotást a kötelező újranézéshez.

Értékelés: 8/10

eyescream