A Főnix Könyvműhely jóvoltából tavaly magyar nyelven is megjelent Jádeisten, árnyisten közép-amerikai folklórban járatos szerzője ezúttal egy gótikus rémregénnyel lepte meg olvasóit. A World Fantasy-díjas Silvia Moreno-Garcia az ötvenes évekbeli Mexikóba invitál minket, hogy fiatal és mindenre elszánt hősnőnkkel együtt fejtsük meg a hegyekben épült titokzatos rezidencia generációkra visszatekintő rejtélyét!

A bálok és koktélpartik világában otthonosan mozgó Noemí egy nap nyugtalanító hangulatú levelet kap a nemrég férjhez ment unokatestvérétől. Édesapja beleegyezésével Mexikó egy távoli csücskébe utazik, hogy a hegyekben fekvő El Triumfo nevű településen látogassa meg a számára oly kedves rokont, és egyúttal megtudja a titokzatos üzenet okát. A Magaslak névre hallgató ódon rezidenciában aztán minden egyes eltöltött nap egyre furább és rejtélyesebb eseményeket hoz, és egy ponton Noemínek végérvényesen döntenie kell, ha meg szeretné menteni unokatestvérét, és persze saját magát.

A Mexican Gothic címéhez hűen pazar gótikus hangulatot teremt a misztikum övezte ódon kastély idegenszerű és meglehetősen morózus, magából rideg szürkeséget árasztó díszletével, ahol szinte megállt az idő. Ennél már csak a furcsán viselkedő, minden szempontból érzelemmentes és kimért karakterek bírnak durvább fenyegetéssel.

A cselekmény többségében Magaslakban játszódik, de az írónő néhol egy-egy epizódszerű kirándulást engedélyez a környéken, amely egyfajta ellenpontja a csapdaként tekinthető központi helyszín minden ízében frusztráló atmoszférájának. Ha filmbeli analógiákkal kellene élnem, akkor a Más világ vagy a Bíborhegy című alkotásokat tudnám hirtelen felhozni.

A rátarti és gőgős Noemí kezdetben nem igazán nyeri el szimpátiánkat, aztán az idő előrehaladtával egyre inkább (jó irányba) fejlődik a személyisége, ráadásként még egy kis romantikus szál is vegyül a képbe. Mi pedig a háta mögé osonva, mintegy csendestársként eredhetünk a kastély generációkat felölelő súlyos titkának nyomába. Meg nem történt, ámde valóságosnak tűnő furcsa álmok, múltból előtüremkedő hallucinációk, és a családi hagyományok szigorú szabályrendszere. A Doyle-dinasztiát övező bizarr rejtély már kezdettől ott lebeg a szemünk előtt, és bár a kirakós elejtett darabkáinak összerakásával egyre konkrétabbak az elképzeléseink, a teljes megoldás a regény háromnegyedéig rejtve marad előttünk. Viszont dicsérendő, hogy még az utolsó oldalakon is kapunk egy-egy újabb (rész)információt a teljes kép megértésének reményében.

Ha úgy nézzük, igazából nincs mibe belekötni, mert Silvia Moreno-Garcia regénye a gótikus rémtörténet szempontjából korrekt módon teljesítette küldetését. Ugyan nem kifejezetten durva és félelmetes, viszont az izgalmat és feszültséget generáló események tükrében akár a dark fantasy műfaji besorolást is használhatnám, mert megvan benne a potenciál. A borító csaknem hasonlóra sikerült, mint az eredeti kiadásé, és a fordítással sincs problémám. Egy végső lektorálás viszont igencsak ráfért volna a szövegre. Olvasás közben számtalan helyesírási és/vagy gépelési hibával találkoztam; néha oldalanként többször is megakasztott egy-egy kihagyott vagy rosszul írt szó, nyelvtanilag nem elfogadható ragozás vagy éppen elfelejtett szóköz. Kár, hogy ilyenek előfordultak benne, mert az amúgy tényleg olvasmányos regény szórakoztatási faktorát ezek a malőrök (főleg esetemben) nagyon le tudták húzni.

Értékelés: 8/10

eyescream

A könyvért köszönet a Főnix Könyvműhelynek, akiktől ITT tudjátok megrendelni a kötetet.