Darin Wood (Badass Monster Killer, Monster from Bikini Beach) nevű, jobbára ismeretlen alacsony költségvetésű független filmeket alkotó úriember produkciójában egy mesés űrkaszinót kiraboló női kompániának akad problémája űrvámpírokkal. Ha latexcuccokban vagy éppen topless módon lézerpisztollyal lövöldöző badass csajokra és/vagy vámpírmacákra vagy kíváncsi, akkor ez a bűnös élvezetként funkcionáló alkotás bizony a te filmed!

Trix Richards nevű félelmetes űrkalóz-kapitány és mindenféle spéci alakokkal turbózott kis csapata (van itt alakváltó táncos, köpenyes tudós, félrobot ember, szökött fegyenc stb.) kirabol egy rendkívül pazar módon űrben pörgő-forgó kaszinót, majd bűntény után űrhajójukkal elszelelnek.

Az őket üldöző űrrendőrségnek egy látványos hajsza során sikerül eltalálniuk a hajójukat, így kényszerleszállást hajtanak végre egy romos épületekkel teli, látszólag lakatlan bolygón. Csakhogy nem ez az egyetlen problémájuk, ugyanis egy lila elektromos kisülés hatására vámpírrá váló Trix Richards kapitány elkezdi kinyírni a társait, nem sokkal később pedig visszatér a kaszinóba, ahol vérengzés kezdődik…

Ami már az első öt-tíz perc után feltűnt ebben a kimondottan komolytalan célzattal készült sci-fiben az az, hogy gyakorlatilag előbb vagy utóbb, de (majdnem) mindegyik csaj megmutatja a domborulatait. Míg egyesek eleve topless táncolnak a kezdő képsorokban, addig másoknak kell némi időt, hogy leszakadjon róluk a textil. Merthogy a harc során valahogy egészen véletlenül mindig úgy rongálódik meg rajtuk a ruha, hogy láthassuk kibuggyanni a melleket.

A Planet of the Vampire Women filmzenéje valami elképesztően zseniális, misztikus sci-fi atmoszférát teremt, és bár a gyatra CGI, illetve a szegényes díszletek jobbára igencsak megmosolyogtatóak, mégis tökéletesen illenek ebbe a trash-montázsba. Látványosan béna, esetlen szereplők és ócska párbeszédek szintén csak növelik ezt az elképesztően bűnös élvezetet nyújtó low budget feelinget.

Lézerpisztolyok és puskák mellett valamiért kiemelt fegyvernek számít a rablóvezér vívőtőre, miközben a high-tech űrjárgányt például autókormánnyal irányítják. Találkozhatunk szívkitépéssel, nyak helyett leginkább vállba harapós félmeztelen vámpírmacákkal, latexbikiniben öltözött bukósisakos űr-jetskizésre is van példa, a folyamatos alakváltó menyecske pedig szintén elég pazar.

Én konkrétan felröhögtem, amikor a fővámpír a végén nem bír magával és tudatlanul beleharap a robotcsávóba, majd leesik neki, hogy az valójában nem ember, hanem gép, és belehal az ereiben cirkuláló savba vagy mibe. Hatalmas robbanások, Cuba Gooding Jr. hasonmás és persze egy kötelező csattanó lezárásnak.  A Planet of the Vampire Women című képződmény trash-rajongóknak mennyei… pontosabban űrbeli manna, más pedig inkább maradjon távol tőle!

Értékelés: 10/10 (trash skála szerint)

eyescream