Ilyen címmel nem sűrűn gondolna az ember egy horror-produkcióra, inkább valami bárgyú recept szerint készült romantikus vígjáték vagy éppen egy egész estét betöltő, közösen énekelhető dallamokban gazdag Disney animáció jutna az eszébe. Pedig A lény receptjéhez hasonlóan itt is egy idegen nőstény egyed gyilkolászik, csak ez a példány nem éppen földönkívüli eredetű szexuális motivációval, hanem csak úgy szimplán a jégkorszakból felébredve, egy másfél órás videóra készült alkotás szerény keretei között.

Történetünk szerint ritka és egyedülálló leletként egy pleisztocén (jégkorszaki) női egyed kerül elő a szemfüles tudósok jóvoltából, de sokáig nem örülhetnek a felfedezésnek, ugyanis a szörnyűséges egyed testét szállító repülőgépet elrabolják. Az őt foglyul ejtő szerkezet természetesen meghibásodik, így hamar kiolvad a rémség, megöli a pilótát, és lezuhannak. Ráadásul a zuhanásuk a helyi síparadicsomban egy brutális mértékű lavinát idéz elő, úgyhogy az ott dolgozó hőseink kénytelenek snowboardon a közeli központba menekülni. Miután a kívülről mindenhonnan hóval eltorlaszolt épületben szépen-lassan összebandáznak, feltűnik a fent említett jégkorszaki némber és egyesével szeretné levadászni őket.

Maga a jég-szörny-nő maszkolása és tűéles fogazata egészen korrektnek mondható, bár a piros drótokkal kiegészített egész alakos neoprém-ruhától inkább tűnik egy modern kori kísérlet alanyának, mint egy őstörténeti rémségnek, aminek elvileg a forgatókönyv szerint lennie kell. Viszont sajnos egyáltalán nincs semmiféle karaktere: eltalált maszkolásán kívül abszolút nem tűnik ijesztőnek. Kezeivel hadonászik és öblösen hörög, de azonkívül nagy nulla. Vödrös jégkrémet zabál, kávé-kiöntőt tesz tönkre… és ráadásul becsukja maga után az ajtót, ha bemegy a konyhába – most komolyan ettől ijedjünk meg?! Na jó, néha mutatják, hogy megfagyasztja az áldozatát, miután éles karmaival beléjük váj, meg az egyikük széttrancsírozott teste is mintha előkerülne a hóban, de annyira mégsem. Elpazarolták, nincs mit szépíteni.

Apropó, hó. Rendezőnk nem bízott semmit a véletlenre, és a cselekmény első harmadában gyakorlatilag szinte csak a lavinát láthatjuk, ahogy zúdul le, és le, és le, és egyre lejjebb és lejjebb, miközben hőseink menekülnek előle… csak egy idő után már rohadtul fárasztóvá kezd válni. Aztán amikor az elzárt házban céltalanul járkáló hőseinkre minden falból és tetőrészből hó – vagyis inkább az azt mímelő só, liszt, cukor vagy valamilyen hasonló lényegű anyag – kezd el szakadni, kicsit azt is szerintem túltolták.

Se a kölcsönpénzeket elbulizó, barátnőjét instant megcsaló főszereplő srác, se a haverjai, sőt igazából semelyik szereplő nem tud és nem is akar játszani – kutyás dagadék viszont zseniális, haha! -, de szerintem ez egy ilyen kizárólag videóra készült gagyiban senkit nem fog zavarni. Néhány jelenetben CGI-kipárolgás látható, másokban majdnem élethűre sikeredett makett autók és épületek, de ez csak pont annyira zavaró tényező, mint a szőke ribi folyamatosan égnek álló mellbimbói, amelyek majd kiszúrják a blúzát. A film fináléjában egyébként sikerül hőseinknek az egész környéket elárasztó hóból két lépéssel zöld területre futni, hogy aztán a jégszörny-nénit jacuzziban lévő forró vízzel legyőzzék.

Az i-re a pontot pedig félrekefélő hősünk őszinte leánykérése teszi fel, amire természetesen igennel felelnek. Annyira nem rettenetes, sőt majdnem akár egy gyengécske B-film is lehetne, de igazából lusták voltak rendesen megírni a forgatókönyvet, illetve rendezői instrukciók terén sem erőltették meg magukat. Ezek hiányában viszont a trash-rajongók örülhetnek leginkább.

Értékelés: 5/10

eyescream