Ezzel a remekművel már régóta tartoztam magamnak, meg persze az oldalunkat előszeretettel olvasó trash-rajongói közönségnek. Ilyen zseniális címmel elsőre némelyeknek talán Tsui Hark kosztümös harcművész akció-horror produkciója (The Era of Vampires) ugrik be, azonban az aktuális cím mögött egy sokkal bűnösebb élvezet húzódik. A fent említett darabnál jóval kisebb költségvetésből, de annál jóval nagyobb trash-faktorral megáldva, és szerencsére egy cseppet sem veszi magát komolyan. 

Aaron éppen nagyon béna módon össze akarja szedni álmai csaját, amikor vámpírok támadnak rájuk. Hihetetlen szerencséjükre azonban egy csapatnyi odateleportáló harcos elem megmenti őket… azonban itt még nincs vége a történetnek. Ugyanis Aaron rendkívüli kíváncsi szerzetként felkeresi titokzatos megmentőit, hogy társuljon hozzájuk. Csatlakozása kifejezetten jókor jön a csapatnak, ugyanis a bazári kinézetű vámpírok részéről pont most jött el az ideje, hogy elpusztítsák az emberiséget.

Ebben a viszonylag kevés pénzből forgatott produkcióban két fél harcol egymással – ahogy a cím is mutatja -, azonban a felállás egy kissé csalóka. Az ún. „ninják” csapatában a tűzmágiára képes, mágikus amulettel teleportáló varázslónőn és a bőrrucis ex-vámpír csajszin, valamint a Liu Kang módjára légbicikliző hősünkön kívül csupán csak két ninjaszerű képződményt találunk. Akik bár a küzdelmek során előszeretettel használnak szamurájkardot, a lövöldözést és a karókkal való hadonászást sem vetik meg.

A vámpíroknál viszont ezzel szemben kész álarcosbál tombol! A félelmetesnek egyáltalán nem nevezhető foghíjas izomgóré és a behízelgő stílusú gótvámpír-lotyóján kívül olyan ordenáré, bazári kosztümök és kiegészítők hadával találkozhatunk, mint a papírmaszkos cowboykalapos tag, illetve a római katona-sisakot viselő pajtása. Később előkerül még egy vasálarcos vámpír, néhány fehér PVC-maszkos haverjaival együtt, de egy láncokkal körbetekert, házibarkácsban gyökerező szopóálarcos s/m vámpír-figura is tiszteletét teszi.

Ahogy olvashatjátok, ez igazából egy istentelen béna és unalmas Asylum-alkotás is lehetne, de valahogy a folyamatos akciók – melyben általában karókkal leszúrt vámpírok kapnak CGI-lángokra, és porladnak csontvázzá – valamelyest élvezhetővé teszik a szereplők nem igazán kimagasló játékával bíró cselekményt. Némi fárasztó humor, esetleg önirónia meg (szerelmi) dráma is vegyük a képbe, szóval én azt mondom, hogy megpróbál nem vérlázítóan üresnek és hitványnak látszani. Mit nekünk szamurájkardok meg dobócsillagok, ha a motoros védőszerelésbe öltözött „ninjáink” metálzenére géppisztollyal is irthatják a vámpírokat?! Nem kell túlhúzni a „karate-edzést”, kétszer három perces összeállításban bőven elég bemutatni, hogy hősünk harci tudása mennyit fejlődött. És még sorolhatnám.

A Ninjas vs Vampires tehát egy elég őszinte és komikus trash, ami nem veszi magát komolyan. Én meglehetősen jól szórakoztam rajta – főleg a vámpírok rugós késként hirtelen kipattanó metszőfogain, haha!  Ha pedig tetszett, akkor azt is elárulhatom, hogy ez valójában egy trilógia középső darabja: a Ninjas vs Zombies (2008) és a Ninjas vs Monsters (2012) között foglal helyet.

Értékelés: 5/10

eyescream