Dr. Uwe Boll-al készített közel két órás interjúnkat három részben publikáljuk terjedelme miatt, melynek végén egy különleges nyereményjátékra is számíthattok majd. Az első részt itt érthetitek el, melyben Dr. Boll a COVID-al kapcsolatos véleményéről, valamint a vendéglátóipari kalandjairól és terveiről mesélt. Az aktuális, némileg hosszabb részben Fixxerx és Zoo_Lee a népszerűbb, politikailag inkorrekt akciófilmjeiről kérdezgették, mint a nagy kedvenc Tunnel Rats és a Postal – melynek szó esett meghiúsult folytatásáról is.
Fixxerx: Az egyik személyes kedvencem a korábbi filmjeid közül a Tunnel Rats, részben azért, mert megmutatta mind a rengeteg vért, mind a lelki traumát, ami a háború hozadéka, és az amerikai filmes kliséelemek nélkül mutatta be milyen is ez valójában. Gondolkoztál azon, hogy esetleg folytatod azt az utat, amit a Tunnel Rats-el kezdtél, és újabb háborús drámákat is készítesz?
UB.: “Kimondottan szeretem a Tunnel Rats-et, szerintem nagyon jól sikerült és eleve tetszett a koncepció, hiszen ezek a vietkong alagutak jelentették az egyik fő okot, amiért az amerikaiak nem tudták megnyerni azt a háborút – hiába bombázták őket fentről, az alagutakban a vietkongok átvészelhettek mindent és aztán támadhattak megint. A filmemben próbáltam megmutatni azt is, hogy a vietkongok az életükért küzdöttek, míg az amerikaiak jelentős részét besorozták, nem is akartak harcolni, erre egy rémálomba kerülnek egy fekete mambákkal hemzsegő dzsungel mélyén, ami teljesen kikészíti őket. Szeretem az olyan háborús filmeket, mint a Szakasz, a Szarvasvadász, ezeken nőttem fel, és az igazat megvallva szeretnék is egyszer készíteni még egy olyan filmet, mint a Tunnel Rats. A háborús filmek egy jó része amúgy is eléggé lapos, erőltetni próbálják a morált, a tanulságot, amit nem kedvelek annyira, ezért amikor például leforgattam az Auschwitzet, abban is elsősorban a gyilkosságokra helyeztem a hangsúlyt, a brutalitásra. […] A Netflixen nemrég láttam a Norsemen harmadik évadát, imádom, és be mertek vállalni egy olyan húzást, hogy a szereplők gyakorlatilag a rabszolgáikat nyíltan nem tekintik embereknek. Holott egyértelmű, hogy a rabszolgák legalább annyira intelligensek, és pont úgy beszélnek, mint ők, mégis különösebb zavartatás nélkül levágják őket. Az emberek elembertelenítése lényegében történelmi gyakorlat, ami megtörtént újra és újra és újra. Ez a gondolat nagyon érdekes számomra, hogy hogyan győzhetsz meg egy embert arról, hogy amit lát, az ugyanúgy fest, mint egy másik ember, de valójában nem ember, a fájdalma nem számít, legfeljebb akadályként vagy eszközként kell rá tekinteni. A filmes karrierem során viszonylag elég korán, már a harmadik rendezésemben (Run Amok) próbáltam rávilágítani arra, hogy az emberek szerintem alapvetően nem jók, hanem természetüknél fogva semlegesek, érzések, ideák vezérlik őket, és bármikor képesek az elképzelhető legborzalmasabb dolgokat elkövetni egymás ellen. És a történelem során is hiába lett volna egy kis gondolkodással egyértelmű számos alkalommal, hogy valami gond van, hogy lett volna logikusabb, ésszerűbb megoldás, szinte sosem választották azt. “
…
“Donald Trump elnöksége alatt pedig olyan, mintha beléptünk volna a káosz korába, ahol az USA elnöke szó szerint szarná a szavakat. Mindannyian hallottuk, amikor azt magyarázta, hogy senkinek sincs szüksége maszkokra úgy négy hónapon keresztül, hogy szerinte a koronavírus kamu, nem is létezik, aztán hirtelen elkezdte hajtogatni, hogy mindig is megmondta, hogy a koronavírus a legborzalmasabb dolog, mindenki hordjon maszkokat, és én itt látok hatalmas különbséget az európaiakkal szemben. A franciáknál például ha Marine Le Pen olyat mond, hogy nem engedhetünk meg magunknak egy teljes leállást, minden marad változatlan, mint a svédeknél, és hagyjuk, hogy megtörténjen a természetes immunizálódás, vagy bármi, megindokolná ezeket a döntéseket, míg Donald Trump minden nap bizonyítja, hogy olyan, mintha még mindig a vadnyugat törvényei szerint élnénk, ahol ha valaki börtönbe kerül, ő másnapra semmissé teszi az ítéletet, mint a Roger Stone ügyben.”
…
“Egyetlen dolog van, amit pozitívnak találok Trumpban: Trump nem akar háborúzni a Közel-Keleten. Felmérte, hogy túl költséges, ami szerintem értelmesebb megközelítés, mint amit Obama és Clinton és mindenki folytatott, aki szüntelenül engedte folytatódni ezeket a tébolyult közel-keleti háborúkat. Zavargások, forradalmak, első iraki háború, második iraki háború és végső soron egyikből sem született semmiféle pozitív eredmény senkinek. Megölték Husszeint, jött helyette az Iszlám Állam, melyik a jobb? Vannak olyan dolgok, amikben igenis a pártoktól való függetlenség a nyerő hozzáállás, személy szerint az előttünk álló problémákat, kihívásokat tartom szem előtt, sosem húztam sem a jobb, sem a baloldalhoz, de ugyanakkor vannak véleményeim, amelyek hol az egyikhez, hol a másikhoz illenek jobban. Azzal kapcsolatban például, hogy Amerikában a gazdagok csak egyre gazdagabbak lesznek, Bernie Sanders pártján álltam, miszerint Amerikában az nem fenntartható állapot, hogy a lakosság 60-70%-a szinte hónapról-hónapra él, nincs egészségbiztosítása, és a másik oldalon ott van mondjuk Jeff Bezos, aki húsz milliárdos bevételt könyvel el egyetlen negyedévben! Ez őrület! Amikor még fiatal voltam (úgy harminc éve), a szupergazdagok, mint Bill Gates és Warren Buffett hat-hét milliárdos vagyonnal rendelkeztek például. Az utóbbi tíz-tizenöt évben ezzel szemben száz-százhúsz milliárdos vagyonról beszélünk, mintha már nem is lenne felső korlát, egyszerűen olyan gazdagok lesznek, hogy a leggazdagabbak személyenként nagyobb vagyonnal rendelkeznek lassan, mint egyes országok. “
Fixxerx: Trumppal kapcsolatban számomra az a vicces, hogy még mielőtt megválasztották, majdnem elnököt alakított a Sharknado második vagy harmadik részében, ami szerintem lenyűgöző kis apróság, figyelembe véve a később történteket. És tudom, hogy te is alakítottál elnököt legalább kétszer a filmjeidben.
UB.: “Nem tudom olvasható-e, mi áll a pólómon (TRUCK FONALD DUMP). Vancouverben amúgy volt egy sapkám azzal a felirattal, hogy Trump-Putyin 2020. És egyszer, amikor abban a sapkában sétálgattam, egy nő arcon köpött. Elég gusztustalan volt, de jobban megdöbbentett, hogy nem értette a poént, hogy a Putyinos rész miatt ez lényegében egy Trump-ellenes sapka volt. Mivel a sapka vörös volt és hasonlított a “Tegyük újra naggyá Amerikát!” kampánysapkákra azt hitte, Trumpot támogatom és a köpéssel fejezte ki a véleményét. Egy idősebb nő volt, ez volt a szerencséje is, mert ha egy fiatal srác csinálta volna ugyanezt, kiverem belőle a szart is, így csak annyit szóltam oda neki, hogy ‘Olvasd el a feliratot baszod!’ “
Fixxerx: Azt hallottam, hogy a kritikusoknak sem árt, ha óvatosak veled, fiatalkorodban amatőr boxoló voltál és a történetek a “Dühöngő Bollról” legendásak az interneten. Ha már politika, Zoo_Lee kollégám is készült pár kérdéssel a Postal című filmeddel kapcsolatban.
Zoo_Lee: Igen. A Postal talán a legpozitívabb fogadtatásban részesült játékfeldolgozásod volt. Szerinted minek köszönhette ezt szemben a többi videojátékos filmeddel?
UB.: “Egyrészt politikai szatíra is volt egyben, és a nézők közül sokan nem is hallottak a játékról – a filmet látták és tetszett nekik. Ráadásul a Postal játék is egy teljesen elborult, anarchista elmebaj, és szerintem tökéletesen eltaláltam a szellemiségét, ami nem történt meg a többi játékokon alapuló filmem esetében. A többi játékfeldolgozás esetén ráadásul mindig voltak problémák a körülményekkel. A Holtak háza esetén a Mindfire-től nem csak a jogokat kaptam meg, hanem az előre kész forgatókönyvet is, amit már a SEGA is jóváhagyott. Semmi egyéni cselekménnyel nem rukkolhattam elő, ott volt a kezemben minden, amire már rábólintottak a játék készítői, csak épp az eredményt rühellte végül mindenki. Legalább jó bevételei voltak. Aztán az Egyedül a Sötétben készítésekor az volt a felállás, hogy az Atari javában készített egy új felvonást a játéksorozatban, amelynek a története megegyezett volna a filmével, de aztán félúton lelőtték a fejlesztést, és kijött a filmem, aminek köze nem volt a korábbi játékhoz, a rajongók és a kritikusok pedig ízekre szedtek miatta. A Postal szakított ezekkel a korlátokkal, ez volt az egyetlen játékadaptációm, amelynek én írhattam a forgatókönyvét.”
…
“A legérdekesebb a Postallal kapcsolatban viszont az, hogy valahányszor elmegyek valamilyen filmes rendezvényre, és találkozok rajongókkal, akik alá akarnak íratni velem DVD lemezeket, az esetek felében a Postalt hozzák. Harminckét filmet forgattam összesen, mégis minden második ember a Postalt hozza, és a Postalnak vannak a legkomolyabb rajongói is. Ha emlékszel, nem volt véletlen, hogy megpróbáltunk tető alá hozni egy folytatást, de a Kickstarteren nem jött össze elég pénz, és egy Postal 2 kaliberű filmet nem forgathatsz le 100.000 dollárból úgy, hogy teljesítse az elvárásokat. Pedig egy Postal 2-nek most minden létjogosultsága meglenne, gyakorlatilag a Postalban élünk. A film tizenkét éves, mégsem hiszem, hogy készült azóta hozzá fogható, amely ennyire vagy jobban megmutatná a jelenlegi világunk őrületét. Bush kézenfogva rohangál Bin Ladennel a nukleáris bombázás sűrűjében a végén, erre nem pont ez történik most a valóságban is? Holnap arra ébredhetnénk, hogy Trump és Kim Jong-Un legjobb haverok és szembeszállnak a világgal. Trumppal mintha minden attól függene, hogy ébredés után milyen Twitter üzenetet olvas el először. “
Zoo_Lee: Ami azt illeti, ezzel félig meg is válaszoltad egy másik kérdésemet, ami az lett volna, hogy ha most elkészíthetnéd a Postal 2-t, mennyivel lenne őrültebb, elborultabb?
UB.: “Nehéz kérdés ugye? Érezhető, hogy mintha emelkedett volna a léc, amit meg kell ugrania. De írtam amúgy még régen egy nyitójelenetet hozzá, mármint több ötletet is leírtam, melyekből végül egy forgatókönyv születhetett volna, a lényeg, hogy az egyik lehetséges nyitányomban egy drónvezérlő állomást láttunk volna az amerikai hadsereg berkeiben, ahol a dolgozók drónokat röptetnek és random embereket gyilkoltatnak velük. Viszont kapnak egy új vezérlőprogramot, amit mondjuk a Google készített számukra, és ami megállás nélkül felugró reklámokat tol az arcukba, mint amikor rákeresel egy új grillsütőre, erre minden hirdetőfelületen azokat látod. Szóval teljesen elveszítik a kontrollt, nem is látják a célpontot, és véletlenül teljesen ártatlanokat, többek közt iskolás gyereket gyilkolnak le tömegesen, miközben a program például különböző pornóoldalak hirdetéseivel nyomja tele a képernyőt. És ez csak a kezdőjelenetem lett volna!”
“Felkavaró, az tény, de ha emlékszel, az első Postalban a szeptember 11-ei támadások paródiájával kezdtem. Így muszáj lenne a másodiknak is legalább ilyen drasztikusan nyitnia, ám egyúttal úgy, hogy az esetleg valóban meg is történhessen. Kicsit sem lepne meg, ha jelenleg előfordulnának ilyen balesetek, miközben unottan bóbiskolnak a katonák az afgán ellenőrzőpontokon. Egy másik ötletem az lett volna, hogy a filmhez leforgatom a saját verziómat Osama Bin Laden meggyilkolásáról. Mert ha belegondolsz, ami valójában történt, hogy a katonák megöltek egy ártatlan nagypapát egy gyerekekkel teli épületben, ez a valóság. De a tengerészgyalogosokat úgy ünnepelték érte, mintha a világ megmentői lettek volna, miközben az akció során sikerült lezuhanniuk egy helikopterrel is! Mennyire kell ostobának lenned ahhoz, hogy lezuhanj egy helikopterrel? Aztán elhagyták a hullát is. Miért? [Legjobb tudomásom szerint] miért nem látta eddig senki Osama Bin Laden holttestét? A Postal 2-ben pedig természetesen élne és virulna, mert tényleg csak egy ártatlan papit öltek meg helyette, még ugyanazt a színészt is hoztam volna vissza, aki az első részben alakította őt. Az én verziómban a katonák a helikopter lezuhanása után odamennének a házhoz, átöltöznének ételkihordókká álcaként, de aztán kiderülne, hogy eltévesztették a rendelést, és Obama meg mindenki a Fehér Házban a fejét fogná, hogy a francba, pizzát rendeltek, a mieinknél meg kínai van, akció lefújva, vissza minden. Majd úgy három hét múlva megismétlik, de sikeresen, szitává lőnek mindenkit az épületben, miközben Osama pornót néz – ami szintén valójában megtörtént, mert utánaolvastam, és elvileg elég tisztes mennyiségű pornót találtak a merevlemezein, és ez szerintem elég nagy poén.”
“Imádom az ilyen jeleneteket, de az ilyesmi nem olcsó – millió dolláros büdzsé kell, különben már nem lesz olyan vicces, ha nincs valóban két helikoptered a jelenethez, vagy hiteles iszlám-arab díszleteid, Abban bíztam, hogy a Netflixnek vagy az Amazonnak lenne büdzséje az ilyesmihez, lehetnének bátrabbak és bevállalhatnának ilyesmit, ehelyett Netflixen is egyre több az olyan sorozat, ahol megnézed az első rész felét és egyszerűen megáll benned az ütő, hogy ennek mi értelme? Se eleje – se vége, és különösen sok Netflix mozifilm lesz totális bukás szerintem. Unalmasak, ott volt az az izé is amit Michael Bay és Ryan Reynolds csinált, szerintem iszonyatos lett, 150 milliót kidobtak egy két órás autós üldözésre.”
Zoo_Lee: Tehát szerinted ezekből is kiveszett az eredetiség?
UB.: “A Netflix két-három éve még kiváló kapcsolatokat ápolt, független filmeket vásároltak fel, tőlem is rengeteg filmet megvettek, de már nem is hallok felőlük, csak Brad Pitt kaliberű emberekkel mennek el a producereik ebédelni és adnak neki úgy száz milliót, hogy csináljon, amit akar. Borzalmasan elkezdtek csak a nagy nevekre koncentrálni. […] A Netflixnek sokkal jobbak a sorozatai, mint az Ozarks, Money Heist, Marcella vagy a radikálisabb történelmi sorozataik, de a mozifilmek kegyetlenül hitványak. Egy híres színész rábólint a forgatókönyvedre, a Netflix máris zúdítja rád a pénzt. Ugyanaz a hiba, mint amit a hollywoodi stúdiók követtek el évekkel ezelőtt, sorozatgyártják a céltalan, felesleges, lényegtelen filmeket. “
Zoo_Lee: Egy utolsó kérdésem lenne a Postallal kapcsolatban, egy konkrét jelenetről, ahol gyakorlatilag a saját paródiádat alakítod, és Vince Desi, a Postal játékok készítője megtámad. Említetted, hogy te írtad a Postal forgatókönyvét, hogy született ez a konkrét jelenet?
UB.: “Vince kikötötte, hogy szeretne szerepelni a filmben. Úgy éreztem ez lenne a tökéletes jelenet számára, ha megjelenne a Herezacsi-babának álcázva. […] A lényeg, hogy Vince nagyszerű fickó, a mai napig folytatják a Postal játékok készítését az arizónai Tucsonból.”
Hamarosan jön az interjú befejező része is.
Fixxerx & Zoo_Lee
Be the first to comment on "CineGore interjú Uwe Boll-al 2. rész – politika és a Postal-film"