Tarnation (2017)

Ebben az alacsony költségvetésű ausztrál horror-komédiában gyakorlatilag az Evil Dead klasszikus történetét dolgozták fel újra, azonban mielőtt gyorsan plágiummal vádolnánk Daniel Armstrong író-rendezőt, mentségére legyen mondva, hogy ilyen avantgárd módon, ennyire szórakoztató módon trashbe oltva még szerintem senkinek sem sikerült. Fekete vér-unikornis, boxoló zombi-kenguru, ízelt lábakon járkáló emberi fej – ha bírod az agyament és fárasztó dolgokat, ezt neked találták ki!

Miután Oscar nevű szöszinket kirúgják a rockbandából, és a barátja is faképnél hagyja, három másik haverjával együtt egy szóróanyagon látott világvégi kis erdei kunyhóba mennek vakációzni. Gyaloglás közben felveszi őket egy leszbikus vadászpár terebélyesebb tagja, aki ekkora már az erdőben lévő misztikus vérgödörtől démonivá változott. Később aztán ilyen vagy olyan módon a főszereplőn kívül mindenki – az alacsony büdzsének megfelelően szürkére festett arcú, torzított hangon megszólaló – démonná válik, és rövid úton ki akarja zsigerelni. Miközben zajlik velük a harc, nem egy esetben találkozhatunk a lány hallucinációival, illetve fura zenés betétekkel. Egy ponton megérkezik a leszbikus vadászpár másik (ráadásul tolókocsis) tagja, akivel immáron ketten próbálják felvenni a harcot az időközben pisával megidézett boxolóként fellépő zombikenguru ellen, de akad még benne szív és bélkitépés, valamint egy indokolatlan rap-párbaj a hirtelen ott termő gonosszal…

Mint azt már a bevezetésben is írtam, ez a mozi letagadhatatlanul az Evil Dead nyomdokain jár, sőt konkrétan azt másolja, csak éppen sajátos módszerekkel és Bruce Campbell helyett egy hasonlóan szórakoztató női karakterre átírt fel-forgatókönyvvel. Számtalan jelenetben köszönnek vissza Sam Raimi klasszikusának jelentős pontjai (helló, Klaatu Barada Nikto), bár a legtöbbnél én inkább teljes újragondolást említenék, mert annyi low-budget baromságot kapunk az arcunkba, hogy a fal adja a másikat, haha!

Bár láthatóan nem volt sok pénz erre a nagyjából két-három helyszínen játszódó produkcióra – enyhén szólva fura vágások, mismásolt világosítás, és néha még a napszakot sem találják el -, a színészek baromi jól hozzák a saját kis marhaságaikat, főleg a hősnek kikiáltott szöszi csaj. A legtöbbször minimális trükköket láthatunk, de néha akad egy-két egészen pofás garázs-barkács, ami miatt iszonyatosan vidám tud lenni ez az egész low budget paródia.

A filmben központi szerepet kapó fekete vérunikornis hol rendes négylábú alakjában jelenik meg, hol egy angyalszárnyakkal felszerelt női testre operálva (?), de a szörnyek terén említhetném még a boxkesztyűben hadonászó brutális zombi-kengurut vagy az rákszerű testen helyet foglaló démoni fejet, ami szintén elég beteg lett. Akad benne süppedős padlón véghezvitt szex, péniszből kicsusszanó féreg, és egy bizonyos mágikus hatású kép is, bár a zenés betétből talán kicsit túl sok lett. De a végig fürdőruhájában feszítő hősnő kitartóan harcol minden és mindenki ellen, köztük néha saját magával is – csak legyen nála lapát, nyílpuska, kés vagy éppen láncfűrész.

Ha tehát nyitott vagy az unalomig ismételt fiatalok az erdei házban zsánerének egy alacsony költségvetésben fogant, ám garázs-barkácsban jeleskedő fergeteges(en fárasztó) trash-átiratára, akkor az Evil Dead ausztrál változatát neked ajánljuk, muhaha!

Értékelés: 7/10

eyescream

Be the first to comment on "Tarnation (2017)"

Leave a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .