Annyi élőhalott-apokalipszissel fenyegető produkció készült az utóbbi években, hogy szinte már a csapból is ez a világvégét jelentő járvány folyik, de most először látom azt, hogy valaki az átlagosnál egy kicsit jobban megbolondította a receptet, és például egy szexuális úton terjedő zombi-vírusban gondolkodik. Ez pedig azért valljuk be, elég menőnek hangzik. És ha ehhez még hozzáadunk egy megfelelően klisés középsulis vígjáték alapjait, megszórjuk mindezt egy Zombieland-féle szórakoztató road trip hangulattal, és egy kis romantikus szállal, akkor már egy próbát megér, nem?!

A suli céltalan lúzere, Jake Stephens és a suli dögös pompom-lánya, Amanda szinte egy időben változik zombivá az iskola kantinjában, ahol aztán brutális vágóképek közepette zabálják fel barátaikat. Egy parkolóban térnek magukhoz szétszaggatott ruhában, és nem igazán értik, hogy mi történt velük. Szerencsére egy leszbikus pár a segítségükre siet, és az otthonukba viszi őket. Ott aztán elmagyarázza nekik, hogy a kór egyik velejárójaként bizonyos időközönként húst kell enniük, hormonszintjük bármiféle megváltozására pedig hirtelen újra zombivá tudnak változni. Amanda bátyja állítólag tud segíteni nekik, és valami ellenszerről is pletykálnak Iowa megyében, így elhagyják a biztonságot nyújtó vackot. Pont azelőtt, hogy a telepatikus képességekkel megáldott tinédzser Cass és a könyörtelen necro-kommandó lecsapna rájuk. Jake és Amanda tehát egy államokat átszelő túrába kezd, éhségük csillapítása végett pedig szexuális erőszaktevők kerülnek étlapjukra. Csakhogy nem mindenki gondolja úgy, hogy ők még mindig emberek lennének, így Cass és csapata a nyomukban lohol, hogy levadássza őket…

Sok mindent lehet mondani Rodman Flender (Kéz őrület, Leprechaun 2) filmjére, de hogy egy percre is komolyan venné magát, azt aztán biztosan nem. Egy romantikus szállal operáló tinédzser-vígjáték klisés alapjaiból kiindulva egy olyan könnyed és szórakoztató, humorral teli ámokfutássá válik, mint mondjuk a Zombieland. Persze a büdzsé sokkal kisebb, így a látványos akciók helyett be kell érnünk jóval szolidabb látványvilággal, és költséghatékonyabb gegekkel. De sebaj, mert igazából ez illik hozzá.

Minimális maszkolás ellenére a zombi-támadásokat felvonultató jelenetek meglehetősen részletekbe menően ábrázolják a különféle nyaki sebzéseket, harapásokat; sőt egyes esetekben kimondottan jól néznek ki a belezések. Filmünk alapból fiatalos és lendületes cselekményéhez igazán jól passzol a helyenként felbukkanó különféle rövid, váltott szemszögből történő narráció, de a belassításokkal vagy éppen zenés montázsokkal turbózott részek is klasszak. Szereplőink szerethetően esetlenek és szimpatikusak, dialógusaik pulzálóak, talán csak a kormány titkos kommandójának szála van kissé alul-reprezentálva.

Kifejezetten negatív dolgokat nem tudnék említeni; egyszeri szórakozásnak megteszi, de senki ne várjon tőle többet, mert – mint mondtam – ahhoz túl komolytalan. Maga az ötlet és a kivitelezés korrekt, tehát aki egy tinédzser-zombi-roadtrip-komédiára éhezik, annak még jól jöhet!

Értékelés: 7/10

eyescream