A szülés utáni depresszió sokakat érint, az esetek többségében azonban hamar ki lehet lábalni belőle. Az meglehetősen ritka, hogy valakit annyira beszippantson ez az állapot, hogy életminősége nagy mértékben leromoljon, ő pedig teljes mértékben elveszítse a kapcsolatot a realitással. Filmünk főszereplője sajnálatos módon ez utóbbi kategóriába tartozik: bár egész életében anya akart lenni, gyermeke születése után teljesen kifordul önmagából és eszeveszett sebességgel rohan a tragédia felé. Következzen az Elsőszülött (First Born) című thriller.

Laura (Elisabeth Shue) fiatal és csinos balett-táncos, aki boldog házasságban él. Egyik előadása után hirtelen rosszul lesz, és nem sokkal később kiderül, hogy gyermeket vár. Férjével, Steven-nel (Steven Mackintosh) együtt vásárolnak egy hatalmas, kissé ódon hangulatú házat, közel a városhoz, mégis egy erdős részen, elzárva a külvilág zajától. Az eddig pörgős életet élő nagyvárosi nő egy ideig próbálja megszokni új lakhelyét, ám mivel párja sokat dolgozik, egy idő után elkezdi borzasztóan magányosnak érezni magát. A helyzeten csak ront, hogy megszaporodnak körülötte a baljóslatú események: hangokat hall, fura álmai lesznek, visszatérő elemként pedig folyton felbukkan egy ottfelejtett, igen rossz állapotban lévő játékbaba, a leglehetetlenebb időpontokban, a ház és a kert véletlenszerű pontjain.

 

Miután a kisbaba, Jessica világra jön, a kialvatlanság, a folytonos aggódás és a hormonok kegyetlen játéka végképp kikezdi a fiatalasszony idegeit. Pedig még segítsége is akad, a környékbeli lakosok szeretetének és megbecsülésének örvendő idősebb hölgy, Mrs. Kasperian (Kathleen Chalfant) személyében, aki mint bébiszitter nyújt segítséget a kismamának. Laura azonban képtelen kikapcsolni és megnyugodni. Hogy szorongását enyhítse, házuk alagsorában kialakít magának egy tánctermet, ahol régi hivatását is kedvére gyakorolhatja, de hiába, ez sem enyhíti frusztrációját. Meg van róla győződve, hogy csupa félelmetes dolog történik körülötte, mindent fenyegetésnek tekint, ezer veszély leselkedik az újszülöttre. A túlaggódás következtében több alkalommal is nevetségessé teszi magát mások előtt. És hát a bébiszitter sem maradhat ki a dologból: elszólásai és egyéb gesztusai alapján Laura arra következtet, hogy boszorkány, aki rosszat akar a gyereknek is és neki is. A legjobban talán a férj szenved ettől az egésztől. Mindvégig megpróbál türelmes és empatikus lenni, ott segít, ahol csak tud, hiszen mindennél jobban szereti feleségét és a kislányát.

 

A történetben felbukkan egy olyan szál is, amely akár még érdekessé is tehetné a filmet, ha a forgatókönyvíró jobban kidolgozta volna, ám sajnos nem így történt. A házban előzőleg egy három fős család lakott, s amikor a lányuk egyetemre ment, elköltöztek. Laura egy alkalommal megtalálja ennek a lánynak a naplóját, ami tele van szörnyűségekkel: szintén hangokat hallott, fura dolgokat látott, szép lassan elveszítette az eszét. És ennyi. Ennél jobban ugyanis nem mélyed el a sztori, pedig a nézőnek legalább egy kérdése volna: Mi lett ezzel a lánnyal? A körülmények csupán sejteni engedik, hogy nem sok jó, talán nem is egyetemre ment, hanem elmegyógyintézetben van, esetleg meghalt. Sosem tudjuk meg…

Elisabeth Shue ezzel az alakításával igencsak melléfogott. Annak idején, a 80-as, 90-es években számos kiváló szerepet eljátszott, például a Karate kölyökben (1984), a Koktél című filmben (1988), a Vissza a jövőbe II-ben (1989) és III-ban (1990), a Las Vegas, végállomásban (1995), valamint megannyi reklámfilmben. Ezzel szemben az Elsőszülött rettenetesen vontatott és túlzó, nagyon drámai akar lenni, de ennek érzékeltetésére az eszközöket nem megfelelően használja. Bár a tévéfilmektől alapjában véve sem szabad annyit elvárni, mint a nagy mozialkotásoktól, ez még a tévéfilm-színvonalat is alulmúlja.

 

Kinek ajánljuk: Kisgyermekes anyukáknak semmiképpen. És másoknak sem.

 

Értékelés: 2/10

 

Norka