Végy egy igazi szemétládát, aki nem mellesleg a rend éber őre, adj hozzá drogokat, korrupciót, gátlástalanságot és hazugságokat, valamint egy csipetnyi perverzitást, jó alaposan keverd össze, végül szórj a tetejére fekete humort és máris kész a tökéletes mocskos zsarus történet! Az alábbiakban egy olyan adaptációról lesz szó, amelynek regény változatát nem más, mint Irvine Welsh vetette papírra. Ismerősen cseng ez a név, ugye? Még szép, annak idején a legendás Trainspotting is az ő fejéből pattant ki, és bár a Mocsok nem vált akkora kultuszjelenséggé, érdemes elolvasni a könyvet és/vagy megtekinteni a filmet.

Közeledik a karácsony, Edinburgh utcái ünnepi fénybe öltöznek. Bruce Robertson nyomozó előléptetés előtt áll, amely nagyot lendítene karrierjén és magánéletén egyaránt. Ám nem ő az egyetlen jelölt, rajta kívül még öten versengenek ezért a magasabb pozícióért, így a tét óriási. Főhősünk mindent megtesz annak érdekében, hogy ő kerüljön ki győztesen a dologból, ám eszközeit a legnagyobb jóindulattal sem lehet becsületesnek nevezni, ugyanis ahelyett, hogy minden idegszálával munkájára koncentrálna, és így próbálna bevágódni a vezetőségnél, inkább azon fáradozik, hogy aljas játszmákat űzve összeugrassza kollégáit egymással. Ez eleinte jól is megy, sikert sikerre halmoz, a gyanútlan áldozatok nem sejtik, ki áll a szemétkedések hátterében.

Ahogy azonban az idő telik, lassan felszínre úsznak Robertson privát démonai is, s a velük való viaskodást egyre nehezebb összeegyeztetni a jól megkomponált szarkeveréssel. Van itt minden, mint a búcsúban: válás (volt neje még közös gyereküktől is eltiltja, Bruce abban reménykedik, ha megkapja a kinevezést, családja visszatér hozzá), nagy mennyiségű kábítószer és receptre kapható hangulatjavítók fogyasztása, dilidoki, illetve össze-vissza szexelés barátok és kollégák feleségeivel, meg úgy mindenkivel. Életvitele és elmeállapota egy ponton túl tarthatatlanná válik, és bár az őrület sötétjében egy pillanatra megcsillan a remény, a Sors végül mégis kirúgja alóla a sámlit.

A főszerepben James McAvoy-t láthatjuk, aki végig brilliáns alakítást nyújt, hozzá egyébként is illenek a rosszfiús szerepek. Ő különben sokak számára a Shameless című sorozat brit változatából lehet ismerős (bár idehaza inkább az amerikai verzió vált népszerűvé), de játszott még a Transz-ban, a Széttörve című moziban, valamint három X-Men epizódban is. Mellette olyan nevek tűnnek fel a stáblistán, mint Jim Broadbent (Harry Potter filmek), Eddie Marsan (21 gramm, Mission: Impossible III, V mint vérbosszú) és Imogen Poots (28 héttel később, V mint vérbosszú).

A kritikusok hajlamosak folyton összehasonlítgatni a Mocskot a Trainspotting-gal, pusztán azért, mert mindketten Irvine Welsh gyermekei. Ám ha jobban szemügyre vesszük a két alkotást, azon kívül, hogy mindkettőben nagyüzemi drogozás folyik, illetve a helyszín a skót főváros, nem sok közös van bennük. Míg a Trainspotting a nyolcvanas években, addig a Mocsok a regény szerint egy évtizeddel később, a film szerint pedig napjainkban játszódik, ebből következik, hogy mindegyik korszaknak más-más sajátosságai kerülnek ábrázolásra, s a két történet karakterei is eltérnek egymástól. Elmondható tehát, hogy mindkét alkotás tökéletes a maga nemében, és hogy csak a Trainspotting lett kultikus, nem jelenti azt, hogy a Mocsok ne ütné meg a mércét, csupán arról van szó, hogy előbbi valami olyasmit ábrázol kendőzetlenül, amit azelőtt kevesen, amikor pedig utóbbi született, már magasabban volt a nézők ingerküszöbe, így a szenzáció érdeklődés hiányában elmaradt.

Mivel jó szokásom általában a gazembereknek szurkolni, képes voltam rögtön megkedvelni az eszelős rendőr karakterét, sőt, őszintén megsajnáltam, amikor felfedeztem, milyen rettenetes dolgokon megy keresztül nap mint nap. Mindemellett hatásosnak találtam a zenéket és a vágást, illetve a poénok és párbeszédek is szinte kivétel nélkül ütősre sikerültek!

Kinek ajánljuk: Mindenkinek, aki szereti a fekete komédia műfaját és épp nem hollywood-i happy ending-re vágyik, hanem valami ízig-vérig európai dologra.

 

Értékelés: 9/10

 

Norka