Vasárnap este van, tehát szokásunkhoz híven folytatjuk Charles Schmid, a hírhedt sorozatgyilkos bemutatását a Serial Chillers-ben. Az ezúttal elemezni kívánt The Todd Killings című pszicho-thriller legutolsó tette után csupán öt esztendővel készült el, így akkoriban az események még viszonylag frissen éltek az amerikai köztudatban. Bár a neveket és a helyszínt megváltoztatták, a történet mégis igyekszik valósághű maradni, s annak ellenére, hogy a film nem vált igazi kasszasikerré, kellőképpem leköti az ember figyelmét.

Főszereplőnk egy 23 éves, jóvágású srác, név szerint Skipper Todd, aki igazi nagyvilági életet él: bulizik, csajozik, az autójával száguldozik, és bár környezetét minden pillanatban képes elbűvölni (megvezetni!), lelke mélyén bizony ott lapul a vadállat, ami néha elszabadul és olyankor borzasztó dolgok történnek! (Már az első néhány percben is szemtanúja lehetünk egy holttest eltüntetésének…) A helyszín egy californiai kisváros a sivatagban (Schmid ámokfutását a valóságban Arizona államban művelte), ahol a maga álmos és gondtalan módján folyik az élet. Az egyetlen furcsaságot az jelenti, hogy bizonyos időközönként fiatal lányok tűnnek el és a kétségbeesett szülők gyakori vendégként jelennek meg a helyi rendőrségen. Todd hamarosan a törvény embereinek látószögébe kerül, s szépen, lassan kibontakozik, hogy emögött a megnyerő álarc mögött egy szadista pszichopata rejtőzik.

Érdekességképpen megjegyezném, hogy Schmid-re a maga idejében ráragadt a The Pied Piper of Tucson becenév. Magyarra nehéz lefordítani, de az elnevezés egy német legendából ered, ami nálunk Hammelni patkányfogóként terjedt el. Egy furcsa figura a középkorban úgy próbálta megtisztítani Hammeln városát a patkányoktól, hogy varázs-sípját fújva elcsalta őket a Weser folyóhoz és ott szépen mind odavesztek a vízben. A párhuzam Schmid és a patkányölő között az, hogy előbbi is elcsalta áldozatait egy kietlen helyre, ahol nyugodt szívvel végezhetett velük.

Ami a szereposztást illeti, a főhőst alakító Robert F. Lyons kiváló színészi játékkal operál, gyakorlatilag viszi a hátán az egész sztorit. Meg kell említsem, hogy Todd nevelőanyját (Schmid tényleg árva volt, nevelőszülők gondoskodtak róla) Barbara Bel Geddes alakítja, akit én – és feltételezem még sokan mások is – a Dallas című filmsorozatban ismertem meg. A stáblistán helyet kapott még az Emmy- és Golden Globe díjas Richard Thomas (őt egyébként láthattuk Stephen King It című művének 1990-es adaptációjában is), illetve Belinda Montgomery a Miami Vice-ból.

Bevallom, nem számítottam arra, hogy izgalmasnak fogom találni ezt az alkotást, már csak azért sem, mert gyanús volt számomra, hogy nem egy népszerű, felkapott dologról van szó, aggódtam, hogy túlzottak kiszámítható vagy banális lesz, de itt most kellemesen csalódtam. A vágóképek pedig különösen tetszettek.

 

Kinek ajánljuk: A film nem jelent meg magyarul, így első sorban azoknak ajánljuk, akik értenek angolul. Plusz bárki örömét lelheti benne, akit érdekelnek a sorozatgyilkosokról készült alkotások.

 

Értékelés: 8/10

 

Norka