A Serial Chillers rovat szerkesztői novemberben azon fáradoztak, hogy kicsit közelebb hozzák Báthory Erzsébet személyét az olvasókhoz. Nevéhez számtalan borzalmas történet kapcsolódik, de vajon mennyi igaz belőlük? Tényleg szűz lányok vérében fürdött annak érdekében, hogy megőrizze fiatalságát és szépségét? Vagy minden szárnyra kapott híresztelés csupán koholt vád, amelyet a vagyonára áhítozó ellenségei gerjesztettek és igazából politikai összeesküvés áldozata lett? Az alábbiakban összeszedtem életének jelentősebb mozzanatait, hogy átfogóbb képet kapjon róla mindenki.

Származása, gyermekkora

Ecsedi Báthory Erzsébet 1560. augusztus 7-én, Nyírbátorban született. Szerteágazó magyar nemesi családot tudhatott magáénak, felmenői között volt számos főméltóság, vajda és fejedelem, valamint Lengyelország 20. királya, Báthory István (1533-1586) is. Egész Magyarország területén voltak birtokaik, valamint kezükben tartották Erdélyt. Szülei az ecsedi ágból való Báthory György, országbíró, és a somlyói ágból való Báthory Anna voltak, távoli vérrokonság kötötte őket össze, ám a házasságnak ezen formája a világon mindenütt gyakori a felsőbb körökben. Gyermekéveit az ecsedi várban töltötte, s még csak tíz esztendős volt, amikor édesapja meghalt. Edukációjáról nem sokat tudunk, de valószínű, hogy a kor arisztokrata divatja szerint írni és olvasni megtanult (mai ésszel hihetetlennek tűnik, de akkoriban a legtöbb ember totálisan analfabéta volt), illetve latin, görög és német nyelvtudásra is szert tett.

 

Házassága Nádasdy Ferenccel

Erzsébet kezét már tizenegy éves korában odaígérték Nádasdy Ferencnek. A szóbeszéd szerint még menyasszony volt, amikor egy rangján aluli parasztlegénnyel folytatott szerelmi viszonyt, melynek következtében gyermeket szült, akit a család sikeresen eltüntetett, őt pedig szigorú őrizet alatt tartották az esküvő napjáig. (Szegény akkor még nem sejtette, hogy nem először esik fogságba élete során…) A menyegzőt 1575 májusában tartották meg. Végzetének helyszínét, a Felvidéken található csejtei várat is nászajándékba kapta férjétől, ám házasságuk nagy részét Sárváron töltötték.

Báró nádasdi és fogarasföldi Nádasdy II. Ferenc magyar főnemes és rettegett hadvezér volt, Vas vármegyének főispánja, aki a török megszállás ellen folytatott küzdelemben sikerei és félelmetes harcmodora miatt a ,,Fekete bég” nevet kapta, civilben pedig olyan barátokat tudhatott magáénak, mint Bocskai István vagy Balassi Bálint. 1598-ban, Győrben lovaggá ütötték. Báthory Erzsébettel való házassága a maga korában átlagosnak számított, mai szemmel nézve azonban nem mondható felhőtlennek: Nádasdy állandóan háborúzott, neje pedig magányban sínylődött, ám a körülmények ellenére, fennmaradt levelezéseik arról árulkodnak, hogy nagyon szerették egymást. Férje hatására a katolikus vallásról áttért a lutheránus hitre. Összesen hat gyermekük született: András, Pál, Anna, Katalin, Miklós és Orsolya. 1604-ben a bég halálos sérülést szerzett a tizenöt éves háborúban (a rossz nyelvek szerint egy prostituált fertőzte meg valamilyen nemi betegséggel), melynek szövődményeképpen otthonában, a sárvári várban halt meg. Az asszony ekkor 44 éves volt.

 

A fekete özvegy, avagy egy 17. századi szingli nő

Mihez kezd egy férjét vesztett nő a 17. század rurális Magyarországán? A legtöbben biztosan kétségbe esnek, de Báthory Erzsébetet nem ilyen fából faragták: a kor szokásaival szembe menve átvette a család birtokainak igazgatását, illetve Vas megye főispáni tisztségét is magára öltötte, ezt csupa befolyásos személyből álló környezete egyáltalán nem nézte jó szemmel, mint ahogy református valláshoz való elköteleződését sem. Arról nem is beszélve, hogy a történelemnek e korszakában egy asszony sem maradhatott sokáig egyedül, a gyászév letelte után illendő volt új házasságot kötni, ám ő erre nem igazán mutatott hajlandóságot. Szorulni kezdett tehát a nyaka körül a hurok…

 

A gyilkosságok

Elsőként egy prédikátor, név szerint Magyari István kezdte el róla terjeszteni, hogy boszorkányságot űz. Annak, hogy nagy mennyiségű emberi vért használ, mint szépségápoló szert, csak jóval később, 1729-ben kelt írásos bizonyítéka. A vádakat Turóczi László jezsuita szerzetes vetette papírra a Tragica historia című könyvében, de még Mikszáth Kálmán fantáziáját sem hagyta nyugodni, aki igen színes elbeszélést írt róla Csejte vár asszonya címet viselő művében. A leggyakrabban emlegetett, és mai napig fennmaradt eset az volt, amikor állítólag pofon ütötte az egyik szolgálólányát, amikor az meghúzta a haját fésülés közben, a lánynak eleredt az orra vére, ami kifröccsent a grófnő arcára, s ő utána észrevette, hogy az a bőrfelület, amely a vérrel érintkezett üdévé és ránctalanná változott. Ezen felbuzdulva máris megtöltött egy egész kádat emberi vérrel, hogy abban fürdőzve érje el testének örök fiatalságát. Számos történet látott napvilágot a szolgálók megkorbácsolásáról, megcsonkításáról is. (Itt jegyezném meg, hogy akkoriban egyáltalán nem volt ritka, hogy a nemesség tagjai testi fenyítést alkalmazzanak a szolgálókkal szemben a különböző kihágásokért.)

Ami akár még alá is támaszthatta volna az Erzsébet ellen felhozott vádakat, hogy állítólag találtak holttesteket a csejtei vár udvarán, ám mindösszesen csak egyetlen testet sikerült bemutatásra előkeríteni valahonnan és a korabeli szakértők nem bocsátkoztak túlzott részletességbe a kivizsgálást illetően. Ami miatt viszont már kérdéseket kezd el feltenni magában mindenki az, hogy az áldozatok száma minden elbeszéléssel egyre több lett: a kezdetekkor csupán néhány volt még, aztán egyszer csak háromszázra duzzadt, végül pedig elérte a hatszázat is. Csak rontott a helyzeten annak a titokzatos hölgynek a jelenléte, akit a grófnő legbelső bizalmába fogadott. A neve Darvulia (más leírások szerint Darbúlia) Anna volt, foglalkozását tekintve egyfajta gyógyítóként működött: füvekkel és főzetekkel igyekezett megőrizni úrnője egészségét, így a helyzet adta magát, hogy boszorkánysággal vádolják és tömlöcbe vessék. Halálát is itt lelte, de még bőven a grófő elfogatása előtt.

Fikció vagy valóság?

Mint ahogy már fentebb írtam, megözvegyülése után nem sokkal felröppentek pletykák arról, hogy az egykori Nádasdyné okkult praktikákkal foglalkozik, valamint hogy szadista, ferde hajlamú és a kannibalizmustól sem riad vissza. Ezek a híresztelések azonban egy ideig lappangó stádiumban maradtak. A legendákra II. Mátyás magyar király trónra lépése után nem sokkal, Thurzó György nádor elbeszéléseinek hatására figyelt fel, s bevonva a komplett királyi táblát, valamint a nemesség egy részét, kezdte meg a vizsgálatot csejte vár úrnője ellen.

Egy ennél racionálisabb elmélet szerint a grófnő összeesküvés áldozata lett és rossz hírét haragosai keltették, akik vagyona és birtokai miatt szerették volna őt eltenni az útból. Mivel férje már nem volt a képben, az özvegyasszony könnyű prédának számított a pénzéhes nemesség szemében. Bár Európában és az Újvilágban aranykorát élte a boszorkányüldözés, nem lett volna elég, ha csupán amiatt ítélik el, hogy boszorkány, mert abban az esetben az egyház örökölte volna meg a vagyonát. Így történhetett, hogy az élénk képzelőerejük segítségével kitalált brutalitásokat is a nyakába varrták. Ha megnézzük azt, hogy az emberi vér milyen gyorsan alvad, láthatjuk, hogy nem igazán van értelme annak a teóriának, miszerint Erzsébet abban fürdött, ehhez pedig hozzá jön, hogy a vér (és egyéb testnedvek) betegségeket is terjeszthet, így nem csak a szolgálók, de úrnőjük sem lett volna hosszúéletű, ha ez valóban megtörtént volna. Akkoriban azonban az emberek mit sem tudtak a biológia törvényeiről, így egészen nyugodtan lehetett ilyesmit állítani ártatlanokról.

A mai korban élő olvasó számára az is rettenetesen sáníthat, hogy ezek az állítások pusztán szóbeszéd alapján keletkeztek, tehát mintegy bemondásra ítélték el a grófnőt. Egy 21. századi bűnügy megoldásához bizonyítékok garmadáját szükségeltes felmutatni, amíg ezek nincsenek meg, addig a vádlottat megilleti az ártatlanság vélelme. Erzsébet úgynevezett bűntársai – akik udvartartásának belső körét képezték, ez négy-öt embert jelentett – kínzás hatására ,,ismerték be” az asszony gaztetteit, szerencsétlenek mindezek megkoronázásaképpen végül még máglyahalált is haltak. Szumma szummárum: a vádlók rendkívül hanyag munkát végeztek, ám a szerencse mégis az ő oldalukra állt.

 

Thurzó György nádor

A Báthory Erzsébet ellen folytatott eljárás kulcsfigurája Thurzó György nádor volt, az ő biztatására kezdett el ugyanis II. Mátyás komolyabban foglalkozni az üggyel. De ki is volt ő valójában? Thurzó Ferenc, Árva megye fősipánjának és az ugyancsak neves Zrínyi családból származó Zrínyi Katalin gyermekeként látta meg a napvilágot 1567-ben. Felnőttként kiváló kapcsolatot ápolt a Habsburgokkal, kivette a részét a török elleni küzdelemből, elkötelezett lutheránusként próbált békét teremteni a Bocskai szabadságharc idején a két fél között, pártolta a kultúrát, a művészeteket, magát a nádori tisztséget pedig 1609-ben kapta meg és haláláig viselte azt.

Összességében tehát nem tűnhet úgy, hogy Thurzó György rosszindulatú karakter lett volna ebben a történetben. Bizonyos vélekedések szerint szerelmes volt a grófnőbe és közeledésének, sőt, házassági ajánlatának visszautasítása vezette odáig a férfit, hogy bosszút álljon. Mások úgy gondolják, csak a vagyonát szerette volna megkaparintani. Ennél racionálisabb az a feltételezés, hogy Nádasdy Ferenc halála előtt rendelkezett, hogy amint őt eléri a vég, családját Thurzó György és Batthyány Ferenc gondviselésébe ajánlja. Mindenesetre akár így, akár úgy, de kapcsolatban állott a Nádasdy családdal, és 1610 márciusában megindította a vizsgálatot Erzsébet ellen, melynek végjátékában 1610. december 29-én egy váratlan látogatás keretein belül embereivel – akik között az asszony két veje is jelen volt – elfogatták.

A szörnyű vég a csejtei várban

1610. decemberében tehát Báthory Erzsébetet letartóztatták. Hivatalos per nem volt, az asszonynak nem adatott lehetősége megvédeni magát, sorsa fölött mások rendelkeztek egy úgynevezett kocepciós perben. Az, hogy a grófnő ítéltessen örökös fogságra Csejte várában, szintén Thurzó nádor fejéből pattant ki. Érdekesség, hogy az ítélet csak 1611. januárjában lett írásban dokumentálva, a vár úrnője ekkor már hetek óta zárt falak mögött raboskodott, ez az utólagosság is kicsit arra enged következtetni, hogy a bebörtönzöttnek koholt vádak miatt kell bűnhődnie. A befalazott szobába egy apró résen keresztül adták be a napi élelmiszer- és ivóvíz adagját, de ezt leszámítva senkivel nem létesíthetett semmilyen kapcsolatot, sem szóban, sem írásban. Innen már egyértelmű történetének tragikus folytatása: az izoláció negatív hatásainak következtében szépen, lassan megbolondult. Kétségbeesett, tébolyult sikoltásait egészen 1614-ig lehetett hallani a zord várfalakon belül, majd azok örökre elnémultak. Tetsét ugyancsak Csejtén temették el, de pontos sírhelye ismeretlen, vagyonát pedig – ahogy arra számítani lehetett – éhes hiéna módjára széthordták: azóta már felnőtt gyermekei, vejei, valamint a nemesség tagjai közül jó néhányan, és nyilvánvaló, hogy a Thurzó család keze is jó mélyen belenyúlt a kincses ládába.

 

Báthory Erzsébet hagyatéka

Báthory Erzsébet földjein és aranyban számolható hatalmas vagyonán kívül jelentős szellemi örökséget is hagyott maga után. Azon túl, hogy a mai napig szóbeszéd tárgyát képezi, az irodalomban, a filmművészetben, a zenében, de még a színház világában is számos alkotás múzsájának lehet őt tekinteni.

Mikszáth Kálmánon és Magyari Istvánon kívül Péter Katalin, Nagy László és Nemere István (Oscar Welden) is megírta történetét. Az angol, francia, német, spanyol, cseh és szlovák irodalom is foglalkozik vele. A Serial Chillers-ben bemutatott filmeken túl minden valószínűséggel róla mintázták az American Horror Story Hotel című évadjának Lady Gaga által eljátszott vérszomjas grófnőjét, bár a sorozat készítői erről nem igazán beszéltek. Hazai rockoperák és musical-ek tömkelege szól róla. Szinte egyértelmű, hogy a keményebb zenei stílusok képviselői is szívesen adóztak emlékének egy-egy szerzeménnyel: a brit Cradle of Filth az 1998-as Cruelty and the Beast albumának elkészítéséhez a grófnő adott ihletet, a magyar Tormentor zenekar pontosan tíz évvel korábban az Anno Domini című albumán ugyancsak neki szentelt egy dalt. Svédországban létezik egy banda, amelynek neve nemes egyszerűséggel Bathory és még sorolhatnám. A számítógépes játékok rajongói is megtalálhatják a Báthory-vonatkozást, a Diablo II-ben például az egyik küldetést róla nevezték el.

 

Norka