Ilyen hihetetlenül ritka és felettébb furmányos címmel, ugyan kinek másnak juthat eszébe trash-filmet készíteni, mint a jó öreg Asylumnak?! Ha például a film címét beütöd a legnagyobb filmes adatbázisba, egyből ki is dob egy 2004-ben készült szutykot (amiről persze szintén írtunk), de a SyFy Channel legikonikusabb beszállítóját semmiféle dolog nem tántoríthatta el, hogy lemásolja a Godzilla: King Of Monsters című kaiju-szupermozit, és legyen annak a minimálbéren tengődő diszfunkcionális kisöccse.
Tengermélyi kutatóexpedíció során véletlenül felébresztenek egy Tengu névre hallgató óriáscsillagra hasonlító monsztert, amit finoman szólva is káros az emberiségre. Hőseink kis tengeralattjárójukkal ügyesen lavírozva megszöknek a lávával működő kaiju elől, amely előbb elpusztít egy-két naszádot, majd a teste belsejébe jutó sok-sok hordónyi kemikália hatására nem felfordul, hanem csak meg. Ebből a szokatlan testhelyzetből pedig legnagyobb megdöbbenésükre apró tojások százait dobálja szerte a világba – van, ahol a belőle kikelő tűzokádó sárkányszörnyek elől hárman (!) is elfutnak.
Mivel a hadsereg nem igen jár sikerrel a fejüket kilencven fokban elfordítva hordó repülő jószágok ellen, ezért hőseink a helyi vajákosasszonyságtól megtudott információk alapján felélesztik a legendákban csak egyszerűen „kaiju-gyilkosnak” hívott még nagyobb melákot. De hogy még izgalmasabb perceket éljünk át, az óriáscsillag ekkora már (nem viccelek!) szárnyakat növesztett magának, és úgy támadja be az Élő Hegyet, aki fejéből lézernyalábot lőve ugyebár az emberiség védelmezője. Hőseink még egy utolsót segítenek: égő obszidián fejű dárdát (!) lőnek ki egy hirtelen a semmiből fabrikált íj segítségével a viaskodó szörnyekre, mi meg örülhetünk, mert megmenekül a világ.
Nyilván mindenki tudja, hogy az Asylum nem az igényességéről híres. Ebben a legújabb produkciójában a Godzilla: King of Monsters nevű blockbustert próbálta az alacsony költségvetés jegyében dévédésíteni, bár ami ebből sikerült, azt nem igazán nevezném annak. A film első felében mutatott tengeri jelenetek akármelyik véletlenszerűen kiválasztott mutáns-cápás vagy vízalatti hőbörgő-szörnyes filmben elférnének, legfeljebb Eric Roberts kapitány hiányozni belőlük.
A másfél órás játékidő valahol majd csak a hatvanadik perc környékén kezd „izgalmas” lenni, persze azért nem kell attól félni, hogy összepisilitek magatokat. Nem számoltam ki pontosan, de kb. nettó hét percnyi (rusnyának bőven rusnya) CGI található az egész filmben, amiből a poszteren elvileg főszereplőnek feltüntetett Élő Hegy nevű kaiju jószág kapott vagy kettőt. Egyébként szerencsétlen olcsó Godzilla-klón az én meglátásom szerint inkább egy elfuserált násza A galaxis őrzőiben szereplő Groot-nak és egy végtagbénult óriáskrokodilnak, akiben őszintén ilyen külalakkal hinnie sem érdemes az emberiségnek, hogy megmentse őket.
Kinek ajánljuk? Ha imádjátok az olcsó (kaiju) förtelmeket, nyugodtan essetek neki, de ha nem akarjátok büntetni magatokat, akkor még viccből se kezdjetek bele; hagyjátok meg az olyan mazochistának, mint szerény személyem, haha!
Értékelés: 3/10
eyescream
Be the first to comment on "Monster Island (2019)"