Egy barátom – akinek egyébként a horror műfajához vajmi kevés köze van – legutóbb már másodjára említett nekem egy filmet, amitől állítólag többen rosszul lettek a vetítés alatt. Első alkalommal még valahogy elsikkadt a dolog, de másodjára már nem akartam ugyanabba a hibába esni, szépen felírtam a film címét a telómba: Perfection. Persze jó előre megvolt a véleményem az ilyen hangzatos Többen rosszul lettek a vetítés alatt! vagy Sokan felháborodva vonultak ki a vetítésről! szalagcímekről. Emlékszem, talán pont Lars von Trier legutóbbi House that Jack built-je kapcsán került elő valami hasonló, na de kérem szépen! Miért ül be valaki a polgárpukkasztás egyik kortárs zsenijének filmjére, ha a kényes gyomra nem bírja elviselni az ilyesmit? Főleg, hogy a House… polgárpukkasztás szempontjából mondjuk az Idiótáknak nyomába sem érhet… Egy szó mint száz, a Perfection kapcsán is inkább gyanítottam, hogy a fesztiválközönség kényes gyomra áll az ügy hátterében, ám végül a valóság valami egészen váratlan dolgot produkált. Nem különösebben véreset vagy undorítót, csak valami olyasmit, amire nem igazán számítottam. Az alant olvasható sorok távolról sem spoilermentesek!

Charlotte (Allison Williams) egy rendkívül tehetséges fiatal csellista, akinek megadatott, hogy gyerekként egy elit cselló tanodában teljesíthette ki képességeit, ám édesanyja betegsége miatt félbe kellett hagynia tanulmányait, hogy az asszony ápolásában segédkezzen. Édesanyja halála után azonban újra felkeresi éppen Sanghajban turnézó egykori mesterét Anton-t (Steven Webber), aki éppen legújabb védencét, Lizzie-t (Logan Browning) menedzseli. A két lány igen gyorsan megtalálja a közös hangot és egy átmulatott éjszaka után egy ágyban is kötnek ki. Másnap reggel a meglehetősen másnapos Lizzie egy kínai körutazásra indul vakáció gyanánt és Charlotte is vele tart. A helyközi buszjáraton ülve azonban Lizzie szörnyen rosszul lesz, olyannyira, hogy a fertőzésveszély miatt – és a busz belső integritásáért – aggódó sofőr ki is teszi a két lányt a semmi közepén. A Lizzie-t megtámadó rejtélyes kórság egyre súlyosbodik és mindez csupán a történet felvezetése…

A The Perfection egy rövid 2018 őszi fesztiválturné után idén májusban került fel a Netflix filmkínálatába. A már fentebb említett beharangozó után, elég sokáig képtelen voltam eldönteni, hogy mi felé is halad a film valójában? Valami járványos, zombiinváziós agymenés lesz belőle, megfűszerezve az egzotikus kínai vidék elszigeteltségével? Richard Shepard rendező tudatosan próbálja efelé terelni a nagyérdemű képzeletét, hiszen explicit említés is esik egy kitörni készülő influenzajárványról. Aztán persze jön az első thrilleres fordulat és hamar világossá válik a The Perfection eredeti célja. Nevezetesen, hogy mintha Tarantino, Robert Rodriguez páros akart volna egy me-too filmet csinálni. Persze kell még egy csavarás a sztorin, hogy végül minden a helyére kerüljön, Charlotte és Lizzie pedig úgy állhassanak ott megrontóik és kínzóik előtt, ahogy a menyasszony tette egykoron a megboldogult David Carradine-nal.

Az említett Richard Shepard habár nyert már Emmy-t, dolgozott együtt nagy nevekkel (Adrien Brody, Pierce Brosnan, Richard Gere a teljesség igénye nélkül), de olyan igazán átütő kasszasiker nem fűződik a nevéhez. Amennyire meg tudom ítélni, ez az első olyan filmje, mely direktben a horrorral kacérkodik, bár ez is úgy horror, ahogy mondjuk a Kill Bill japánban játszódó része: dől a vér, omlanak a belek, mégis igen nehéz komolyan venni, amit látunk. Főleg azután, hogy lelepleződött előttünk az első húsz perc-fél óra turpissága.

A narratíva kifejezetten tetszetős. A történet fejezetekre oszlik, melyek során általában az elején történik valami, amit nem látunk, de magyarázná a később történteket. Ezekhez a neuralgikus pontokhoz csak később térünk vissza, amikor az a bizonyos fordulat következik és vesz általában homlokegyenest más irányt a történet ezek által. Ez különösen a második és harmadik fejezet között élesen szembetűnő, hiszen itt válik világossá a film (majdnem) valódi irányvonala, hogy nem zombifilmet, vagy egy újabb Cabin Fever-t fogunk látni, hanem valami egészen mást. Itt válik szét valójában a thriller és a horror is, értelemszerűen ezután inkább a thrilleri elemek dominálnak.

Az egyes fejezeteket nem csupán a fent említettek választják el, de más-más műfajt is képviselnek. Az első egy egyszerű drámai felvezetés, a második a horror felé kacsintgat, a harmadik ismét a dráma és a thriller határmezsgyéjén egyensúlyoz, míg az utolsó, mely a film valódi végkimenetele, na az éppen az a fajta fekete-humorral vastagon átszőtt thriller, amit talán legmarkánsabban Tarantino Kill Bill-jéhez lehetne hasonlítani. Igazából az utolsó fejezet szempontjából visszatekintve, az előző fejezetekben elő-előforduló apróbb ostobaságok is más színben tűnnek fel. Egy ilyen Kill Bill-szerű filmet nem szabad egy percig sem komolyan venni, olyan szempontból, hogy ennek a valódi világhoz, fizikához, élettanhoz vajmi kevés köze van. Amire azonban a The Perfection ki van élezve, nagyon is aktuális és még inkább komolyan veendő: az utóbbi években megerősödött me-too mozgalom céljainak talán “kissé” sarkított megfogalmazása.

A legtöbb, amit a The Perfection-ről el lehet mondani, hogy szórakoztató. A stáb profi, a két főszereplő hölgy meglehetősen csinos, a csellójáték pedig felettébb kellemes. A teljes játékidő alatt tartogat meglepetéseket és ha egyeseknek a film narratívája szokatlannak tűnne, hát bele kell törődnie, ez márpedig fontos kelléke a film eszköztárának. Az eszközök célja pedig, hogy könnyed hangulatban, nem kevés fekete humorral nyakon öntve tálaljon egy olyan témát, ami lehet, hogy sokaknak egyébként beleveszne a híradások keltette fehér zajba. Nem tisztem és nem célom megítélni, hogy mennyire ízléses Shepard részéről ezt a kényes témát ilyen formába öntve tárgyalni, legfőképpen férfiként. Lehetséges, hogy mégsem a kényes gyomrok állnak a bevezetőben említett szóbeszéd hátterében, lehet, hogy csupán egyeseket kényelmetlenül érintett a választott téma ilyetén való ábrázolása, egyik vagy másik oldalon.

Kinek ajánljuk: Amennyiben nem zavar, ha a me-too témához a Kill Bill stílusában nyúlnak hozzá, a The Perfection jó kikapcsolódást nyújthat

Értékelés: 6/10

Gabblack