Rick Remender író és Wes Craig rajzoló közös munkájának gyümölcse ez a keménytáblás kötet, mely a 2014-ben útjára indított Deadly Class nevű képregényük első hat füzetét foglalja össze. Egy szó szerint földalatti iskolában különleges nevelést kapó diákok próbálnak megfelelni családjuknak és/vagy a tantárgy követelményeiknek, miközben keresik helyüket és lázadva dacolnak a Reagan-éra neokonzervatív értékei ellen.

Főszereplőnk a nicaraguai származású Marcus Lopez Arguello, aki szüleit ért szerencsétlenség után –egy elmegyógyintézetből szabadult páciens öngyilkossága közben zuhan rájuk – árvaházba kerül, annak hirtelen kigyulladása után pedig az utcán kénytelen a hajléktalanok nyomorúságban tengődő kilátástalan életét élni. Kisvártatva azonban a Haláltanok Király Iskolájában találja magát, ahol a jövő nemzedékét képezik ki különféle speciális(an halálos) módozatokra, hogy ezekkel tisztítsák meg a világot a nem kívánatos elemektől. Mivel Lin Mester protezsáltjaként egyik generációkra visszamenő kasztba (árják, maffia-kölykök, jakuzák, kartellgyerekek stb.) sem fogadják szívesen, így hát marad neki a számkivetettek, különcök és deviánsok egy csoportja.

A kötetet jegyző Rick Remender a nyolcvanas években, tinédzserként átélt személyes élményeiből táplálkozó események ihlette cselekményben ugyanúgy megtalálhatóak a kilátástalanság feneketlen kútjában vergődő, reményét vesztett fiatalság hiú ábrándozásai, mint a Reagan-korszak általánosan elfogadott nézeteinek metsző bírálatai. Egy konzervatív beállítottságú rendszer elleni lázadás, tele frusztráltsággal, dühvel és egyéb szélsőségesnek mondható érzelmi reakciókkal, miközben nyomát sem találhatjuk egy valamirevaló jövőképnek.

A cselekmény dinamikáját Wes Craig markáns rajzai néha furcsán cikázó vagy éppen vízszintesen megdőlő panelokkal serkentik, néha pedig egész oldalakra ráépített apróbb kockák segítségével emeli ki a háttérből a lényeges részeket. A las vegasi kiruccanásukban pedig pont a színezésért felelős Lee Loughridge már-már túlontúl is giccspompás kavalkádja adja hozzá Marcus túl jól sikerült LSD-tripjéhez azt az igazi transzcendentális pluszt, ami a hangulathoz kell.

Az alkotók ügyesen nyúltak a témához; kicsit sem érezzük, hogy itt vagy ott esetleg ellaposodna a történet vagy bármiféle önreflexív események üresjárataival kéne beérnünk. Kapunk szemelvényeket az egyes gyilok-órák tananyagait illetően – meg sem kell lepődni, ha házi feladatként embert kell ölniük -, bemutatkoznak a főbb kasztok, szubkulturális gyorstalpalóval, de maga az iskola csak egyfajta szélsőséges keretet biztosít a különféle karakterek által felépülő szövevényes rendszernek. Marcus szinte állandósült, önsorsrontó narrációjával pedig az egész cselekmény drámai megvilágítása is a helyére kerül.

Úgyhogy igazából nincs semmiféle negatív gondolatom a kötettel kapcsolatban, hiszen még csak most indult útjára a sorozat; gondolom a múltbeli rejtélyek és azok magyarázatai is lassacskán felszínre kerülnek majd egyik-másik karakter esetében. Remélhetőleg a közönség is végig kitart majd mellette, főleg, hogy a belőle adaptált sorozat is elérhető már a SyFy csatornán!

Értékelés: 9/10

eyescream

A könyvért köszönet a FUMAX kiadónak, akiktől ITT tudjátok megrendelni a kötetet.