Paul Ziller (Szellemvihar, A jeti bosszúja, A rettegés tava, Idegen invázió, A Loch Ness-i szörny visszatér és még kismillió másik olcsó CGI-ben dúskáló televízióra készült csoda) kezei közül került ki ez a SyFy Channel produkció, mely még így pusztán csak a címe hallatán is bőven felkelti minden jó ízléssel megáldott trash-rajongó figyelmét, aki egy kicsit is fogékony az Eric Roberts-hasonmásokat szerepeltető bűnös élvezetekre!

Cedary Bay nevű halászfaluban éldegélő McKenna kapitány nagy kakiban van, ugyanis nem elég, hogy már egy jó ideje alig van zsákmánya – és emiatt aztán a fürdős kurva módjára rinyáló hajótulajdonost is alig bírja kifizetni -, egy újabb emberét harapta le valami csúnya tengeri lény a fedélzetről. Szerencsére pont kéznél van egy csini szőke tengerbiológus hölgyemény, aki a kapitány egy újabb emberének eltűnésekor mintát vesz a helyszínen talált anyagból, és nagyjából belövi, hogy mi is lehet az említett gaz létforma, így már csak likvidálni kell őket valami roppant ravasz módszerrel. Ráadásul minél előbb, ugyanis a kapitány lánya az egyik emberével titokban elszökött egy szigetre romantikázni, és a bestiák is oda tartanak…

Szórakoztató pillanatokban bővelkedő bűnös élvezet az egész film, szinte elejétől a végéig, viszont a legnagyobb csodát mégis a címszereplő kétélűek jelentik. Ahogyan az többször is elhangzik a cselekmény során, ez egy olyan az óceán ismeretlen vizeiben élő mélytengeri ragadozó (!), amely ha kedve tartja, kijön egy kicsit ragadozni a partra, bőre golyóálló, és helyből akár tíz métert is ugrik. Áldozatait idegméreggel bénítja halálra, ami néha színtelen, néha meg zöld.  Ja, és emellett még láthatatlanná is tud válni, nehogy csak ennyiből álljon spéci eszköztára – így aztán egy kicsit semmi Predator-ra emlékeztet, amikor fákról-fákra ugrándozva csap le hirtelen az áldozatára. Ezt a totális káoszt csak fokozza, hogy mélytengeri kétéltű (!) létére egyszer a vízbe tojik tojást, másszor meg egy kivénhedt hajóroncsba. És, ha jól láttam az egyik résznél, a hátán hordja a csemetéit.

Esküszöm, ezeket a marhaságokat tényleg nem én találtam ki; egyébként pedig zseniális okfejtésekben és hibátlan magyarázatokban aztán nincs hiány a film során. Viccet félretéve, van valami olyan egészen egyedi, perverz bája ezeknek a rusnya CGI-vel életre keltett kutya-varangy-hal-gyík lényeknek, amitől nekem ugyanúgy bejönnek, mint mondjuk a Humanoids from the Deep-ben látható antropomorf hal-monsztereknek. Lehet amúgy, hogy távoli rokonok?!

Nyilván akkora baromság, hogy a fal adja a másikat, de egy szórakoztató B-filmként nézve valami eszméletlen zseniális! Főleg, amikor a vízben úszó leharapott, fehér bőrű karról megállapítják, hogy ez biztosan a feka halászé lehet, vagy amikor a szörny idegmérge textilen keresztül áthatolva is ugyanúgy bénít. De ez tényleg csak a jéghegy csúcsa, úgyhogy muszáj megnéznetek!

Értékelés: 6/10

eyescream