Érdektelenebb címmel talán nem is lehetne versenybe szállni a Himalája hófedte területein garázdálkodó jeti/sasquatch/bigfoot lényekkel operáló gagyi-filmes tematikába. Eddig még sajnos egyetlen valamirevaló alkotással sem hozott össze a sors, amely egy kicsit is félelmetes és/vagy rémisztéssel szórakoztató lett volna, de nem kell izgulnunk, mert a trash-nagymester Mark Polonia csapnivaló trágyakupaca sem fogja megváltoztatni ezt a régóta fennálló tendenciát.

Történetről mindössze annyit érdemes tudni, hogy munkájukhoz nagyon értő tudósok utaznak Nepálba, hogy rejtélyes eltűnések után nyomozzanak, aminek valamiféle titokzatos lényhez lehet köze.

Mark Polonia – olyan masszívan olcsó trágya-kategóriás fércművekkel a háta mögött, mint a Land Shark, Sharkenstein, Ghost of Camp Blood vagy a Jurassic Prey  – aztán nem bízott semmi a véletlenre. Üresjáratokkal maximálisan teletömött, az izgalom legkisebb csírájával sem rendelkező gagyi forgatókönyv, hihetetlen olcsósággal megkomponált jelenetek, teljesen érdektelen színészi játék, hitvány CGI, blőd dialógusok és esetlen vágások – mindez egy hetven perces unalomdömpingben. Persze nem egy trve trash-rajongónak, mert neki szinte aranybánya.

Kezdjük ott, hogy a címszereplő lényre a rendező nem költött külön: fogta a szőrös és béna majomkosztümöt, és simán áthozta a Bigfoot VS. Zombies nevű iszonyatból, hátha majd nem tűnik fel senkinek. Továbbá figyelemreméltó a tény, miszerint a Himalájában játszódó terepen egy deka havas és/vagy jeges felület nincs az egész filmben. Ellenben a zöldellő erdőkben és mezőn roppant hatásosnak gondoltak, ha a hideget minden egyes alkalommal dilettáns CGI-hószállingózást mutató effekttel jelenítik meg.

Vágóképként egy gagyi világító koponya tűnik fel, jetink szemszögéből látottakat pedig minden egyes esetben rendkívüli szakértelemmel ún. swirl-effekttel oldották meg. Horror nem igazán akad, maximum a halálozáskor a képernyőre kerülő CGI-vérpermet minőségét illetően. Akad még persze olcsó szerverszobához hasonlító ufó-belső (igen, merthogy repülő csészealj is szerepel ebben az iszonyatban), természetfilmből random módon bevágott lavina, játékpisztollyal durrogtató cowbyo fazonok, arca felületén fura bajusz-pamacsokat növesztett kvázi jetivé váló labor-asszisztens, vér helyett a semmin elcsúszó szereplők. Kedvencem, amikor az árammal megcsapatott jeti szőre felgyullad, majd valamitől berobban. Végszóként ugyan mi mást mondhatnék, minthogy eszed ágába se jusson beszerezni, kivéve ha sokat próbált hulladék-rajongó vagy. De még akkor is fenntartásokkal kezeld!

Értékelés: 3/10

eyescream