Egy fiatal és csinos nő, Öznur, évek óta reménytelenül szerelmes unokabátyjába, Kudret-be, aki amellett, hogy közeli rokona, boldog családi életet él feleségével, Nisa-val és lányával, Ceyda-val, így a vonzalom egyoldalú marad. Ez elsőre teljesen átlagos történetnek tűnhet, hasonló szituációkból számos regény és film született már, ugyanakkor fontos megemlítenem, hogy igaz történet alapján készült, s ez mégiscsak felkeltheti az érdeklődést iránta. Ami pedig a kulturális közeget illeti, amelyben játszódik, teljesen egyedi színezettel ruházza fel az alkotást. Fekete mágia, tiltott boszorkány-rituálék szembenállása vallással, tradíciókkal, és egy bravúros csavar is gondoskodik az izgalmakról, több mint másfél órán át.

A történet Törökországban játszódik, részint Isztambulban, részint egy eldugott kis faluban. Mint arra már felhívtam a figyelmet, minden bajok forrása a főhősnő megszállottsága unokatestvére iránt. Mivel ez a beteges vonzalom nemhogy szűnni nem akar, de napról napra erősödik, Öznur nem átall tisztességtelen eszközökhöz folyamodni. Pénzt, időt, energiát nem kímélve felkeres egy, a nagyvárostól több órányi buszozásra élő embert, aki jártas mindenféle okkult gyakorlatok végzésében, és ráveszi, átkozza meg Kudret feleségét, bízva abban, hogy a férfi el fogja hagyni az asszonyt, miután megszállta egy démon -vagy ahogy a filmben emlegetik, egy dzsinn-, és végre-valahára egymáséi lehetnek.

A vállalkozás igen rizikós, súlyos árat fizethet az, aki részt vesz ezekben a szertartásokban, különösképpen ha egy apró figyelmetlenség miatt balul sülnek el a dolgok. Ne feledjük, annak ellenére, hogy Törökország városi lakossága nagyjából modern életvitelt folytat, a vallás és a hagyományok erősen áthatják még a haladóbb szellemű fiatalok hétköznapjait is. Az iszlám szent könyve, a Korán szigorúan tiltja a fekete mágiát, konkrétan a legsúlyosabb bűnként definiálja azt, a büntetés mindazok számára, akik ilyen módon kívánják elérni céljukat, pedig nem más, mint kard átali halál. Ennek ellenére valahogy mégis kiirthatatlanul jelen van az emberek gondolatvilágában a varázslás, pláne vidéken, ahol még mindig ezrek végeznek pogány rítusokat napi szinten, a jobb termés, vagy egy nem kívánatos szomszéd elhalálozásának érdekében. A Siccin szó egyébként egyrészt azt jelenti, ‘A Bűnök Könyve’, másrészt a muszlim Pokolban az egyik völgyet is így nevezik, ide kerülnek többek között a hitetlennek számító lelkek is haláluk után.

A film alapjául szolgáló események 2009 májusában történtek, Isztambul Üsküdar nevű kerületében. Egy család tagjait, a negyvenkét éves apát, a harminchárom éves anyát és a tizenegy éves lányukat holtan találták az egyik mecset pincéjében. A gyilkosságok első számú gyanúsítottja a mecset imámja (vallási vezetője) volt, ám bűnösségét nem sikerült bebizonyítani.

A rendező a számomra ismeretlen Alper Mestçi volt, illetve a színészek neveivel is most találkoztam először. A török filmművészet nálunk egyébként is fehér folt a térképen, pláne a horror műfajában, és most kérem, vonatkoztassunk el a nap mint nap látható, nem túl nívós szappanoperáktól, mert a Siccin klasszisokkal minőségibb alkotás. Voltaképpen ez a mozi is egy sorozat első része, eddig összesen hat epizód készült. Az epizódok nem összefüggőek, külön-külön is értelmezhetők, a közös pont bennük, hogy valamilyen módon mindegyik a boszorkányság, az átkok, a fekete mágia és a pogány rituálék köré épül.

Ha csak magát a sztorit vesszük figyelembe, sajnos azt kell mondjam, nem túl eredeti. Bizonyos tekintetben túlzottan is emlékeztet a horror-klasszikus Ördögűzőre (r.: William Friedkin, 1973). Ami viszont kifejezetten tetszett, hogy abszolút eltér a jól megszokott angolszász vagy nyugat-európai filmektől: a szerkezete, a szereplők kommunikációja egymással, a hangulata, és természetesen az, hogy nincs happy end, hiába várjuk.

 

Kinek ajánljuk: Azoknak, akik szeretnének valami nem szokványosat látni, illetve akiket érdekelnek a varázslással, mágiával, átkokkal kapcsolatos témák.

 

Értékelés: 7/10

 

 

Norka