A skandináv krimi műfaját annak idején Stieg Larsson Millenium-trilógiája tette rendkívül népszerűvé. A trilógia első része A tetovált lány címet kapta és 2005-ben jelent meg. Bár a szerző még be tudta fejezni a további két részt is, 2004 végén bekövetkezett halála miatt már nem érhette meg a sorozat forgalomba kerülését és sikerét (az A lány, aki a tűzzel játszik 2006-ban, az A kártyavár összedől pedig 2007-ben jött ki). A könyvsorozat első epizódja óriási sikert aratott, s mindez odáig vezetett, hogy 2009-ben filmvászonra került, Niels Arden Oplev rendezésében. A mozi kivívta a kritikusok elismerését és számos díjat bezsebelt, 2011-ben pedig David Fincher megrendezte az amerikai remake-t is, amelynek forgatókönyvét Steven Zailian írta.

A regény (2005)

A svéd író, Stieg Larsson könyve sok szempontból mérföldkövet jelentett a skandináv krimik világában. Az egyébként főként újságíróként tevékenykedő szerző első regénye, A tetovált lány (Män som hatar kvinnor) a bestseller listák élére repítette, ám Larsson sajnos nem érhette meg sikereit. Mindössze kilenc hónappal a regény megjelenése előtt, 50 évesen szívroham következtében elhunyt.
A regénynek két folytatását is megírta, amelyek a 2005-ös A tetovált lányt követően, 2006-ban és 2007-ben jelentek meg. Nyolc nyelvre lefordított könyveinek eladásai alapján évekig tartotta helyét a világ legnépszerűbb szerzői között, műveiből több, mint 80 millió példányt értékesítettek. Rekordot döntött az e-könyvek piacán is, Larsson volt az első olyan szerző, aki az amazon.com-on elérte az egymilliós eladási számot. A tetovált lány megkapta a skandináv krimik Oscar-ját is, a Glass Key-díjat.

A fiatalon még a science-fictionnel kokettáló Larsson már gyerekként is írni kezdett. Később politikai újságíró lett, szélső-baloldali nézeteit (tagja volt a svéd kommunista pártnak is) több lapban is kifejtette – kutatási témái elsősorban a svéd szélsőjobb és egyéb politikai témák voltak.

Larsson feminista volt. Elmondása szerint 15 éves korában szemtanúja volt egy fiatal lány csoportos megerőszakolásának, és ez életre szóló emléket hagyott benne, amiért irtózott a nők elleni erőszaktól és bántalmazástól. Valószínűleg ez az oka annak is, hogy regényeinek gyakori témája a nők elleni abúzus és erőszak; a férfi sosem bocsátotta meg magának, hogy annak idején nem segített az áldozaton. A könyv eredeti címe, svéd nyelven a Män som hatar kvinnor fordításban annyit tesz: férfiak, akik gyűlölik a nőket.

Három regényét együttesen a Millenium-trilógiaként tartjuk számon. Címét a főszereplő Mikael Blomkvist vezette újságról kapta, melynek berkeiben a férfi gazdasági bűncselekményeket leplez le, és kerül így nehéz helyzetbe. A befolyásos bűnözők által elítéltetett férfi a magazin érdekében vidékre vonul, ahol is egy szintén hatalmas vállalt, a Vanger-konszern feje megbízza egy személyes küldetéssel. A férfi feladata, hogy a 40 évvel korábban eltűnt unokahúg, Harriet sorsát kinyomozza. Munkájában segítségére lesz a különc hacker, Lisbeth Salander, vagyis a tetovált lány. Szövevényes, rendkívül fordulatos és izgalmas, politikával átitatott és Svédország huszadik századi történelmébe is betekintést engedő krimit olvashatunk, amelytől nem idegen a kegyetlenség és az erőszakosság.

Két főszereplőnk, Blomkvist és Salander (mindkettejük neve Astrid Lindgren, a Harisnyás Pippi írójának műveiből kölcsönzött) a regény további részeiben is együtt maradnak, és folytatódnak megpróbáltatásaik nagy ügyek leleplezése közepette.
Stieg Larsson – akinek születési neve Stig volt, de alig húszévesen megváltoztatta egy azonos nevű másik népszerű svéd szerző miatt -, a regényfolyamot nem háromrészesnek tervezte. Halálakor félkészen maradt egy negyedik rész is, melyre a kiadó David Lagercrantz-t szerződtette. Larsson egykori élettársa, Eva Gabrielsson tiltakozott az eljárás ellen, ugyanis az új regény a fennmaradt töredékek felhasználása nélkül készült el – hiszen azok továbbra is Gabrielsson tulajdonát képezik.

Lagencrantz megírta a sorozat negyedik (Ami nem öl meg) és ötödik (Mint az árnyék) részét, és kijelentette, hogy maximum egy további részt tart elképzelhetőnek: a hatodik (A lány, aki kétszer élt) könyv megjelenése 2019. augusztusában várható.

A Millenium népszerűsége az elmúlt években sem csökkent, részben a folyamatosan megjelenő új részeknek köszönhetően. Több filmadaptáció született a regényekből, valamint a DC Comics gondozásában képregényes formában is megjelentették a Larsson által írt három történetet.

A Norstedts Kiadó 2009 óta minden évben kiosztja a Stieg Larsson-díjat. Ennek keretében 200.000 svéd koronát (körülbelül 6,5 millió Forint) adnak annak a szerzőnek, akit méltónak tartanak Larsson szellemiségéhez.

The Girl With The Dragon Tattoo ((Män som hatar kvinnor)) (2009) (A tetovált lány)

A film első adaptációja svéd-dán-norvég-német kooprodukcióként jött létre. Az amerikai piacon kívül is jól teljesített a kasszáknál, és kritikai fogadtatása is igen jó volt. A film leplezetlenül mutatja be a történetben megtalálható erőszakos jeleneket, és több, mint 150 perces játékidejében megterheli a nézőt. De Noomi Rapace játéka Lisbeth Salander szerepében olyan magával ragadó, hogy önmagában is elviszi a hátán a filmet – bár annak nincs különösebben szüksége rá, hiszen feszültséggel teli, hideg, minden ízében skandináv atmoszférája önmagában is garantálja, hogy jelenetei beégjenek a nézőbe.

Amikor a Lisbeth-et alakító Noomi Rapace (Prometheus) először tűnt fel a filmben, már tudtam, hogy ez valami nagyon erős és nagyon ütős lesz! Nem csalódtam: a színésznő rendkívül hitelesen alakítja a külsejét tekintve ijesztő, lelkileg sérült, ám pengeéles elmével rendelkező figurát, aki zseniális rálátásainak segítségével rövid idő alatt megold olyan rejtélyeket, amelyeket hosszú évtizedek óta nem sikerült senkinek. A fordulatokban bővelkedő cselekmény, az összekuszált szálak bravúros kibogozása, és a gyönyörű, de zord svéd táj még napokkal a film megnézése után is éreztették nálam a hatásukat, évek elteltével pedig azt kell mondjam, hogy ez az a film, amit bármikor képes vagyok újra és újra megnézni.
Rapace mellett Michael Nyqvist (John Wick) alakítja a történet másik kulcsszereplőjét, az oknyomozó újságírót, Mikael Blomkvist-et. Ami a film fogadtatását illeti, mind a közönség, mind a kritikusok elégedettek voltak az alkotással, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy világszerte dollármilliókat hozott a készítőknek, valamint tizenkét díjat ítéltek neki, többek között olyanokat, mint a BAFTA legjobb, nem angol nyelvű film díját, az Empire Awards legjobb thriller-jének, illetve legjobb színésznőjének járó díját.

Értékelés: 9/10

 

The Girl With The Dragon Tattoo (2011) (A tetovált lány)

David Fincher egész munkásságára jellemző, hogy az általa rendezett filmek az emberi psziché mélyére hatoló művek. Így volt ez a Hetedikkel, a Zodiákussal, a Mindhunterrel, és nincs ez másként A tetovált lánnyal sem.

Bevallom, mielőtt megnéztem, nagyon szkeptikusan álltam a történet ezen verziójához, ugyanis rajongok a skandináv filmek jellegzetes hangulatáért, és tartottam attól, hogy a feldolgozásban már nem sikerül visszaadni ezt. Tévedtem. Az új változat is abszolút megüti az általam felállított mércét, sőt, ha szabad ilyet mondanom, még egy kicsit túl is szárnyalja azt. Egyrészt, mert jobban igazodik a regényben foglaltakhoz, míg a svéd változatban, véleményem szerint, szabadabban értelmezték a könyv nyújtotta kereteket, s ennek következtében jobban átalakították. Ezúttal a film előnyére válik az, ami az amerikai remake-eknél általános jellemző: részletesebben, “szájbarágósabban” mutatja meg a történetet, ami egy ilyen szédületesen sok szereplőt használó, szövevényes történet esetében csak javít az élvezeti értéken.  Ennek köszönhetően gyorsabban megértettem bizonyos összefüggéseket, arról nem is beszélve, hogy a svéd szereplőket hajlamos voltam kicsit összekeverni, az amerikai karakterek esetében viszont sokkal élesebbek a kontrasztok, így jobban elkülönültek.

 

Hosszas castingmunka eredményeként Lisbeth Salander bőrébe ezúttal Rooney Mara bújt, Blomkvist-et a hatodik James Bond-ként megismert Daniel Craig alakítja, a további főbb szerepekben pedig Christopher Plummer, Stellan Skarsgård és Joely Richardson (Maggie, Halálhajó) láthatók. Érdekesség, hogy már 2009-ben készült volna egy amerikai Tetovált lány-adaptáció, a svéd filmtől függetlenül, ám ez nem valósult meg akkor és abban a formában, de forgatókönyvét felhasználták a 2011-es produkcióhoz. Ami a díjakat és elismeréseket illeti, ezúttal sem lehetett ok a panaszra, mert bár kevesebb díjat vihetett haza (összesen kilencet), ami az anyagiakat illeti, jóval többet hozott a konyhára, mint a svéd verzió.

 

Értékelés: 9/10

 

 

Kinek ajáljuk: A skandináv krimik kedvelőinek kötelező darab és alapmű, de azoknak is jó szívvel ajánljuk, akik most szeretnének elkezdeni ismerkedni ezzel a műfajjal.

 

Norka & Blissenobiarella