Stephen King fia, apjához hasonlóan szintén nem ismer (műfaji) határokat az írásban. Legyen szó éppen többszáz oldalon keresztül tárgyalt természetfelettivel operáló regényről (Szív alakú doboz, Szarvak, NOS4A2, Spóra), misztikumot és drámát egybeolvasztó dark fantasy képregényről (Locke & Key) vagy éppen novellista-énjének rövidebb alkotásairól (20th Century Ghosts). Egy évvel a Spóra című poszt-apokaliptikus drámája után újra jelentkezett: ezúttal egy fantasztikumban gazdag, thrillert és drámát is egyaránt tartalmazó kisregény-kollekcióval lepte meg a rajongóit!

Ez az alig több mint ötszáz oldalas gyűjtemény négy, nagyon hosszúra nyúló novellát – bár én terjedelem szempontjából inkább kisregényt elmondanék – tartalmaz, melyek egy kivételével vadonatújak, és most, ebben a kötetben láttak napvilágot.

Az elsőként olvasható írása, a Pillanatkép már megjelent a Cemetery Dance: The Magazin of Horror and Suspence magazin egyik dupla számában 2016-ban, de ez a változat már egy újraírt, javított verzió. Nekem az a tippem, hogy e sztorit nagy valószínűséggel Stephen King Napkutya című kisregénye ihlethette. Joe Hill művében nem egy félelmetes vadállat akar kibújni a fényképezőgépből, mint édesapja művében, hanem egy unszimpatikus férfi e speciális eszközzel próbálja ellopni mások emlékeit, amit aztán egy kamaszfiú próbál megakadályozni. E látszólagos természetfeletti történet kerete mögött azonban egy sokkal drámaibb esemény áll, méghozzá az Elmúlás. Ez formálja át az alapvetően fikcióra támaszkodó írást egy szinte családi drámává úgy, hogy a fő mozgatórugónak számító cselekmény befejezésével átadja helyét egy személyes hangulatú, már szinte naplószerű (kissé túlnyújtott) lezárásnak.

A Csőre töltve című mű – melynek központi elemeként egy pláza-rendőr hősies (vagy éppen gyáva?) cselekedete áll – egyértelműen állásfoglalás az író részéről az USA jelenleg hatályos fegyverkezési szabályozásával kapcsolatban. Még ha csak fiktív írásról van szó, európai emberként hihetetlen és megborzongató volt olvasni arról a mélyben rejtőző agresszív viselkedési mintáról, amelyben amerikaiak milliói meg vannak győződve, hogy fegyverrel bármi megoldható. Maga a történet színtiszta dráma, melynek mélységét, brutalitását és legfőképpen őszinteségét pont a hétköznapi hitelessége adja. Az, hogy bárhol és bármikor megeshet valami hasonló. Bár nincs konkrét lezárása, végkifejlete mégis szívszorító.

Harmadik történet (Ég és föld között) egy szerelmes fiatalemberről szól, aki a meghódítani kívánt hölgyemény miatt még egy ejtőernyős ugrásra is vállalkozik, azonban pechjére egy olyan furcsa alakú felhőn ragad, ami mintha saját akarattal rendelkezne. A történetet olvasva nekem egyből Ray Bradbury – Vigyázat, tigris című novellája ugrott be, a maga megelevenedő, szinte gondolkodó és érző bolygójával. Ez a néha finom humorral átszőtt, emberi tényezőt mint olyat a központba helyező, bár alapvető tudományos-fantasztikus történet állt hozzám legközelebb a kötetben szereplő írások közül. Hihetetlen fantáziáról árulkodik, egyszerűen szenzációs!

Ahogy Hill az utószóban írja, az Eső című negyedik kisregénye valójában a Spóra idején született, mégpedig abból a megfontolásból, hogy most megpróbálja az ott vázolt globális krízishelyzetet (vagy legalábbis egy hozzá hasonlót) komolytalanabbul levezetni – egyfajta paródia-jelleget kölcsönözni neki. Története szerint a coloradói Boulder városkában ismeretlen eredetű kristályszög-eső csap le, és ez többek között megöli a főszereplők szerelmét és annak anyját, ő pedig lelkiismeretesen elindul, hogy értesítse egyetlen élő hozzátartozóját, az édesapját. Egy eléggé formabontó, drámai road-movie-ként is értelmezhető világvége-parafrázis, telis-tele megmosolyogtató karakterekkel, bár a rejtély megoldását olvasva egy finoman szólva is szürreálisan keserédes finálét kapunk.

Stephen King is több kisregényes kötetet jelentetett meg karrierje során – A remény rabjai, Titkos ablak, titkos kert / Napkutya, illetve Minden sötét, csillag sehol -, és úgy látszik, ez a fiának sem lesz akadály. Ahogy olvashattátok, egyik sem kötődik szervesen a horror műfajhoz – leginkább thriller, dráma és sci-fi jellegű alkotásokat kapunk -, viszont közös pontjuk a fantasztikum. És mint ilyen, Joe Hill-rajongóknak beszerzése kötelező jellegű!

Értékelés: 8/10

eyescream

A könyvért köszönet a GABO kiadónak, akitől ITT lehet megrendelni!