Hihetetlen, hogy csak most került elém ez a hihetetlenül szórakoztató új-zélandi horror-vígjáték, pedig már vagy négy éve elkészült. Méghozzá egy olyan országból, amely a Hullajó, az Ízlésficam, A bárányok harapnak, vagy a Hétköznapi vámpírok című fergeteges mozikat adta a világnak! A jobbára ismeretlen Guy Pigden profi technikai háttérrel és morbid tréfákkal operáló, garantáltan komolytalan szórakoztatást biztosító produkciójában éppen egy zombis filmet forgató stáb találja magát szemben egy valódi élőhalott-járvánnyal, nem kis bonyodalmat okozva ezzel hőseinknek!

Egy minden ízében végtelenül balfa… fék új író érkezik a „Tonight They Come” című új-zélandi low budget b-zombifilm forgatására, miután a régi kirúgja a obszcén módon ordibáló gyógyszerfüggő direktor. Hitványságával egyébként elég hamar beilleszkedik az amúgy is szedett-vedett társaságba, van itt extra-kényes csinibaba, homokosságát titkoló izompacsirta, szerepéből soha ki nem eső őrült professzor, agresszív és fegyvermániás kellékes stb., szóval nem egyszerű a crew.

Szeretni való lúzer hősünk valódi megpróbáltatásai viszont akkor kezdődnek, amikor az egyik folyamatosan rókázó színészt be kell vinnie a legközelebbi (amúgy majdnem üres) városkába, visszatérve pedig egyre-másra tűnnek el és/vagy zombulnak be a stábbeli emberkék.

Már a legelső jelenetek alatt sejteni lehet, hogy egyáltalán nem fogja magát komolyan venni a film, de hát pontosan ez kell egy igazi szórakozáshoz! Vígjáték létére a produkció technikai része szinte kifogástalan – ugye sokszor ott csúsznak el a dolgok, hogyha nevetni kell rajta, akkor megteszi a béna smink vagy az olcsó trükk, minek igényes dolgokat belevinni -, remek maszkolás, sebek és persze a belezős jelenetek is klasszak, egyedül talán a CGI-vérnél lóg ki néha a lóláb. Színészeink is jól hozzák a karaktereik egydimenziós hendikeppjeit, akad egy-egy cici Reanin Johannink jóvoltából (vagy farokra húzott zokni), de főleg olyan helyzetek és tréfák, amiket baromi jókat lehet szórakozni.

Marha vicces például, hogy a fegyvermániás csávó benézi, és gyakorlatilag lelövi az összes zombinak maszkolt menekülő statisztát, ahelyett hogy az igaziakat szedné le. Vagy hogy a meleg izomkolosszus megkeféli a bezombult színésznőt, de észre se veszi hogy valami baj van vele – később mondjuk le is rohad a farka tőle, de ez más tészta, haha! Akad palacsintasütővel és turmixgéppel való védekező mechanizmus, saját maga beleit zabáló éhenkórász élőhalott, de a tábori vécé fekáliarétegéből is bukkannak fel egyes lények. A cselekmény vége felé a menekülős finisben kissé átmegy Night of the Living Dead-be, de aztán egy kedves happy enddel zárul. (Az meg külön priceless, hogy a kihalt utcán az egyik bolt felett VILÁGVÉGE MIATT ZÁRVA felirat leng.)

Értékelés: 8,5/10

eyescream