A szájtáti első rész után két évvel Brian Yuzna – akinek nevéhez rendező vagy producer mivoltában olyan klasszikusok kötődnek, mint a Re-Animator trilógia, a Society, a From Beyond, a Necronomicon, vagy a Return of the Living Dead harmadik része -, tovább folytatta a szerelmi hűtlenségtől megzakkant, tisztaságmániás fogorvos ördögi történetét.

Az első részben felesége hűtlensége miatt fogorvosi ámokfutást rendező Dr. Feinstone még mindig nem teljesen gyógyult, ám ez koránt sem nem zavarja abban, hogy pszichiáterét túszul ejtve megszökjön az elmegyógyintézetből. Egy Paradise nevű kisvárosba érkezik, hogy új életet kezdjen. Szerencsétlenségére azonban épp akkor törik le a koronája, és a helyi fogorvos rútul elcseszi, így aztán újra előtör belőle a vadállat. Miután lelöki őt a lépcsőn, és az kitöri a nyakát, a helyiek biztatására nagy nehezen átveszi a praxist. Egy ideig még próbál ellenállni a hallucinációinak, de aztán idővel újra elkezdődnek a válogatott rémtettei…

Míg az első rész jobbára a doktor őrült ámokfutását hivatott bemutatni, addig a folytatásban inkább karakterünk lelki gyötrődésére helyezik a hangsúlyt; iszonyatos nehézségek árán próbálja megállítani bekattant énjét, nehogy valami újabb őrültséget kövessen el. Ezen okokból kifolyólag viszonylag sokat kell várni a fogorvoslással kapcsolatos kivégzéseire, és véleményem szerint akkor se mindig sikerült olyan betegre, mint az első epizódban.

Akad itt hátba kalapács meg száj-szétfúrás, sőt egy rövid jelenetre még Clint Howell karaktere is beugrik, hogy aztán fecskendővel a fejében végezze. Filmünk némileg bizarr módon, de gyakorlatilag konkrét befejezés nélkül végződik, nyitott kaput hagyva egy esetleges harmadik rész számára – bár (szerencsére) ez idáig még nem készült el.

Az első részhez hasonlóan ez sem egy kimondottan jó film, viszont akad egy beteges romantikája, egyfajta perverz bája, ami egyeseknek bejöhet. Szóval, aki eddig még nem félt a fogorvosoktól, könnyen lehet, hogy a film megtekintése után majd fog, haha!

Értékelés: 6/10

eyescream