Kiss Béla, aki a Cinkotai vámpír néven vonult be a kriminalisztika történelmébe, Magyarország történelmének egyik legtermékenyebb sorozatgyilkosa. Pontos áldozatainak száma a ma napig nem ismert, soha nem kapták el.

1877-ben született vidéken, a gyermekkoráról semmilyen feljegyzés nem maradt fenn, és mint később látni fogjuk, a nyomozás során sem sikerült érdemben megtudni róla semmit. Így nem lehetünk biztosak benne, hogy produkálta-e a sorozatgyilkosokra jellemző figyelmeztető jeleket, csak a későbbi tetteiből tudunk következtetni előéletére. A csak női áldozatokat szedő sorozatgyilkosok általában különösen rossz kapcsolatot ápolnak az anyjukkal, Kiss Béla esetében egyes szakértők még egy vérfertőző kapcsolat lehetőségét is felvetették. Minden valószínűség szerint impotens volt, amire nem csak a gyilkosságokból következtethetünk, hanem abból is, hogy nőfaló életmódja ellenére sincs adat arról, hogy gyermeke született volna.

Kiss Béla köztiszteletben álló cinkotai polgár volt, aki fényűző életet élt, bár nem volt tisztázott, hogy miből. Nem csak a bádogosszakmát űzte lelkiismeretesen, autodidakta módon képezte magát irodalmi és történelmi ismeretekkel, és bár néha el-elmaradozott a lakbérrel, elég nagyvonalúan bánt a pénzzel. Ismert volt gavallér jelelméről, és könnyelmű, mulatozós életmódjáról, idővel mégis viszonylag tartós kapcsolatba kezdett egy Máira nevű nővel. Az ő személyazonosságát nem ismerjük pontosan, mivel a tanúvallomások Kiss Béla feleségeként hivatkoztak rá, azonban házasságkötésnem nincs nyoma. Mária hamarosan titokban, majd nyíltan csalni kezdte Kisst, ez pedig egy olyan trigger lehetett számára, ami felszínre hozta a gyermekkor óta elfojtott indulatokat. Mária és a szeretője eltűnt, Kiss azt mondta a környezetének, hogy Amerikába szöktek, a falubeliek pedig sajnálták és még jobban megkedvelték a felszarvazott és elhagyott férfit, így elnézték neki, hogy rendszeresen fiatal nőket visz haza Pestről.

Amikor kirobbant az Első Világháború, önként vonult be katonának, habár a kora miatt már nem lett volna kötelező neki. 1916-ban az egyre szűkösebb gazdasági helyzet miatt üzemanyagot keresve távollétében átkutatják a birtokát, ugyanis a hadigépezetet már csak rekvirált erőforrásokból lehet még úgy-ahogy működésben tartani, Kissről pedig köztudott volt, hogy bádoghordókat tárol a kertjében. Azonban amit ott az üzemanyag helyett találnak, az hetekre leszorítja a háború híreit az újságok címlapjáról.

Mindegyik hordóból egy megfojtott nő holtteste kerül elő, összesen hét darab. Közülük a falubeliek rögtön azonosítani tudják a négy évvel korábban eltűnt feleséget és a szeretőjét, aki az egyetlen férfi áldozat.

A házban egy kulcsra zárt ajtó mögött volt egy a szoba, ahova a házvezetőnőnek sem volt bejárása, amolyan dolgozószoba-szerűség. Itt rengeteg gyilkosságokról szóló regény mellett 174 nővel folytatott levelezést találtak (ez körülbelül ötszáz levélváltást jelentett, mind akkurátusan felcímkézett mappákba rendezve), melyek pénzről és házassági ajánlatról szóltak, és egy fényképalbumot, benne 74 nő fényképével, melyek közül jó néhánynak nyoma veszett a levélváltások óta, ám több holttestet szinte egész Cinkota felásásával sem találnak. Másodlagos források említenek 9, 23 és 32 testet is, de ezek valószínűleg már hozzáköltések, az eredeti cikkek mind 7 megtalált tetemről szólnak, de a nyomozók legalább 24 áldozatot valószínűsítettek.

A nyomozóknak nem telik sok időbe összekapcsolni ezt a felfedezést egy nyomozással, ami egy ideje már foglalkoztatta a közvéleményt, nevezetesen azzal az esettel, hogy fiatal lányok tűntek el nyomtalanul, miután válaszoltak egy újságban “Hofmann” néven feladott házassági hirdetésre.

Innen már nem nehéz összerakni Kiss módszerét: álnéven adott fel hirdetéseket, a házasságra jelentkező nőkből kicsalta a pénzüket, ezzel finanszírozva a fényűző éjszakai életet, melyről a közvetlen környezete mit sem tudott. Azokat, akik akadékoskodtak, vagy akikről biztosan tudhatta, hogy nem fogják keresni (például özvegyeket, vagy vidékről jött lányokat, akiknek nem volt családja), Cinkotára csalta, és megfojtotta. A holttesteket faspirituszban (metilalkoholban) tartósította és a lehegesztett hordókba rejtette.

Érdekesség, hogy az esetről az akkor Az Újság nevű lapnál dolgozó Karinthy Frigyes is tudósított, a rá jellemző fekete humorral:
„Egyik ember tajtékpipát gyűjt, a másik rovarokat, a harmadik levélbélyeget. Kiss Béla női holttesteket gyűjtött. Ott álltam a czinkotai temetőben, a bádoghordók előtt, és sorra néztem, a mint a felbontott hordók tartalmát kiborították a bonczasztalra. Különböző magasságú bádoghordók: egyformán lecinkezve, pontosan, lelkiismeretes munkával. Azok, akik az első hordót felbontották, egy pillanatig sem kételkedtek benne, hogy a többi tartalma is ugyanaz, holott ez a feltevés elképzelhetetlen szörnyűséget jelentett. És akik ott álltunk a felbontásnál, mindnyájan egészen természetesnek vettük, hogy a kisebb hordóból egy kicsi nő borult ki a földre, a nagyobból pedig egy nagyobb. És a második hordó után már azt is tudtuk, hogyan kell fordítani a hordót, milyen mélyre kell nyúlni, s az előbukkanó női fej nyakán hol kell megfogni a zsineget, hol van a hurok, hol vezet le a lábakhoz, s hogyan vannak összecsomózva. Rendes, pontos gyűjtő dolgozik így, a ki érti a mesterségét és szereti a rendet.”

A felfedezés után ugyan azonnal kiadták az elfogatóparancsot, az összeomlóban lévő magyar közigazgatás nem tudta elérni Kisst. A hadsereg nyilvántartása szerint egy Kiss Béla nevű katona 1915-ben meghalt hadifogságban, de a holttestet nem tudták azonosítani. Pszichológiai profilja azonban kizárja, hogy Kiss önként adja az életét egy háborúban, már a bevoulása is a menekülés része volt, vagyis az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy valamikor a harcok során elcserélte a papírjait egy katonatársával, és elszökött. Innentől kezdve semmi biztosat nem tudunk róla, de többen is látni vélték Pesten, Reichenbergben, a francia idegenlégióban, Moszkvában vagy épp New Yorkban. Csak abban lehetünk biztosak, hogy a Kisshez hasonló pszichológiai profillal rendelkező sorozatgyilkosok nem állnak le, vagyis ha valóban túlélte a háborút, biztosak lehetünk benne, hogy folytatta a gyilkolást.

 

Nem csoda, hogy ez a történet, összemosódva a korban Magyarországról és a vámprokról keringő legendákkal, hozzávéve, hogy Kiss Béla neve angolul csókot jelent, elképesztő karriert futott be nyugaton; krimiregényeket, színdarabokat és musicaleket ihletett Cinkota vámpírja, aki szó szerint nőfaló volt.

Annie