A Conjuring univerzum rajongóinak várva várt filmje a James Wan által létrehozott fiktív világ eddigi legnépszerűbb gonoszának eredettörténetét kívánja bemutatni a The Nun keretein belül. Mit tudunk erről a különös, ám annál ijesztőbb karakterről, mi inspirálta a készítőket megalkotásánál és – ami talán a legizgalmasabb kérdés – húzódik-e bármiféle igaz történet a tömegeket lázban tartó gonosz apáca-démon esetében? 

Sokakban joggal merült fel a kérdés, vajon James Wan és alkotógárdája ezúttal is egy igaznak tartott történethez nyúlt vissza a The Nun esetében. A Conjuring univerzumában mindegyik rész során ott ragyogott a ‘based on true events‘ felirat, így feltételezhetjük, hogy most sincs ez másként. A The Conjuring első fejezete a Perron-család állítólagos vesszőfutását dolgozta fel, a második fejezet az Enfield-poltergeist-botrányt vette alapul, de kitértek a hírhedt Amityville-esetre is, az Annabelle meghökkentő  babás sztorija pedig szintén különös történeteken alapul. De mi a helyzet a The Nun apácabőrbe bújt démonja, Valak esetében?

Akármerre is keresünk-kutatunk az internet mélységes bugyraiban, még a leghajmeresztőbb és képtelenebb történeteket is tényként tálalni képes weboldalakon sem olvashatunk olyanról, hogy bármilyen dokumentáció született volna ilyen lényről. Aggodalomra és csüggedésre azonban semmi ok, a Valak nevű démon több helyen is regisztrált gonosztevőként szerepel, valamint a filmes karakter megformálásában visszatérő főhőseink, a Warren-házaspár egyik beszámolója is inspirációul szolgált.

Valak neve több grimoárban (vagyis mágikus, okkult tanokat összegző könyvben) is előfordul, és így a legnagyobb rosszindulattal sem állíthatjuk, hogy valamiféle modernkori divat végterméke lenne. Legelőször az 1583-as, remekül hangzó Pseudomonarchia daemonumban, majd az 1863-as keltezésű Dictionnaire Infernalban, de az egyik legismertebb ilyen iromány a The Lesser Key of Solomon is bőségesen értekezik róla. Nagyjából mindegyik leírás egybevág, így szerencsére nem kell szelektálnunk ahhoz, hogy a jó öreg Valak jellemzőit egységesítve tudjuk összegezni. A filmes karakterrel ellentétben Valak egy szarvakkal és angyalszárnyakkal rendelkező fiúgyermek képét ölti magára, aki egy kétfejű sárkányt lovagol meg. A történet szerint Valak magas pozíciót tölt be a démonok és egyéb gonosz teremtmények hierarchiájában, és több tucat légiónyi lélek ura.

Hogy hogyan kapcsolódott össze az okkult tanok Valakja és a Conjuring univerzuma, arra maga James Wan ad választ egy interjúban. Ennek tanulsága szerint a karaktert Lorraine Warren egyik beszámolója ihlette, amely egy ‘forgószélként tomboló jelenséget’ ír le, amelynek ‘közepében egy csuklyás alak’ állt. Wan azonban ezt a megjelenítési formát mellőzni kívánta, mivel semmiképp nem szeretett volna egy teljes mértékig CGI segítségével megformált figurát. Mivel a démon Lorraine víziói közé tartozik (a valós beszámolók, és a film alapján egyaránt), hozzá köthető, Wan egy olyan figurát akart, ami a Warren-házaspár női tagjának személyiségének alapjait – ez esetben a hitét – akarja támadni, így kézenfekvőnek bizonyult az apáca-ábrázolás.

További érdekességek közé tartozik, hogy James Wan egy további inspirációt is megnevez, amely a The Nun elkészítése során erősen hatással volt rá, ez pedig nem más, mint a klasszikusnak számító mű, a Rózsa neve. Ebben a sokak által jól ismert történetben William of Baskerville (akit a megfilmesített verzióban Sean Connery alakít) és tanítványa, Christian nyomoznak egy olasz kolostorban történt rejtélyes haláleset ügyében. Wan saját megfogalmazása szerint a The Nun-ra a Conjuring és a Rózsa nevének egyfajta sajátos keresztezéseként tekint. A mű célja a Conjuring univerzumának és idővonalának teljesebbé tétele, és az 1952-ben játszódó film egyfajta kiindulópontként is számon tartható majd.

A The Nun cselekményének helyszínéül szolgáló Carta kolostor egyébként szintén létezik a valóságban is: a valamikor az 1200-as évek elején épült rendház falainak egy része a mai napig áll.

A film forgatási helyszínei között több város is szerepelt: a stáb Bukaresttől Segesváron át Vajdahunyadig utazott – ez utóbbi esetében pedig számos jelenetet az itt található, hazánk történelmében is jelentős szerepet játszó, festői szépségű Vajdahunyadi várban rögzítettek.

 

(Absvrd)