Kedves Olvasó, amennyiben Antonio Sabato Jr. nevével találkozol bármely véletlenszerűen kiválasztott film stáblistáján, akkor teljesen biztos lehetsz benne, hogy az adott alkotás minőségügyi szempontból minden, csak nem A-ligás. A most következő produkcióban szintén ő játssza a főszerepet, és bár alapvetően kedvelem a szellemhajó tematikára felhúzott horror-filmeket, ez azért mindenféle szempontból elég olcsóra sikerült.

Egy maréknyi, látszólag véletlenszerűen kiválasztott, egymást sem ismerő idege egy rejtélyes teherhajó belsejében ébred fel. Fogalmuk sincs hol vannak, vagy hogy hogyan kerültek ide, egyetlen támpontként egy hol megjelenő, hol pedig kámforrá váló fedélzetmester (Cary-Hiroyuki Tagawa – gyakorlatilag az összes kilencvenes években készült akció és/vagy B-kategóriás főgenyájaként láthattunk már) ad nekik útravalóként néhány tanácsot. Aztán pedig hőseink egyre-másra fogyatkozni kezdenek, mígnem világossá válik számukra, hogy hova is csöppentek…

Lehetséges, hogy évtizednyi horror-filmes tapasztalatom járult hozzá, de gyakorlatilg a film első tíz percében simán rá lehet jönni arra a hatalmas csattanóra, melyet a készítők igyekeztek baromira misztikusan előadni. És még csak figyelni sem kell olyan túlságosan. A rejtély kinyomozása miatti rendkívül lassú cselekményfolyást az időközben felbukkanó füst-csontváz-szellem (vagy mi?) és tűz-pók-démon (WTF?!) sem igazán segítik, a CGI-ről pedig had ne meséljek. Pár kellemetlenül maszkolt szellem-szukaként feltűnő statisztát is kaphatunk még az olcsó ijesztgetés jegyében, de összességében nem több mint egy televízióra szánt thriller, de abból is light.

Értékelés: 5/10

eyescream