Az ötvenes-hatvanas évekre tehető a kertvárosi autósmozikban sugárzott, olcsó szórakozást ígérő óriásbogaras-hangyás-pókos B-filmek aranykora, ezért aztán manapság az Asylum nevű ipari trágyagyáron kívül nem igazán vág bele senki sem ilyesmibe (érthető okokból), de most végre feltűnt a színen egy ígéretes játékos, akit a Cinemaware klasszikus, 1989-ben készült videojátéka ihletett, amit pedig a már említett poros kisvárosi szörnyinváziós retro-mozik kliséit vette kölcsön – szóval mondhatni bezártul a kör, haha!

Egy meteor zuhan a mindentől távoli sivatagi táj közepébe, cirka 67 évvel később pedig a katonaság kezd el különféle titkos kísérleteket végezni a földönkívüli DNS-sel. Lúzerségből jeleskedő hőseink éppen egy fiatalok számára rendezett, sivatagi crossmotor-fesztiválra érkeznek, amikor elkóborolva felfedezik az összepókhálózott földalatti folyosókat, és az ott tobzódó óriásira nőtt mutáns hangyákat. Amikor pedig megszállják a versenytábort, életbe lép dr. Ian Malcolm (Jurassic Park) mondása, miszerint: jön a futás meg a sikoltozás…

Nem kertelek: minden benne van, ami csak egy tökös, retro-hangulatú B-szörnyes mozihoz kell: vagány motocross versenyzők, enyhe romantikus szál, bikinis bulák és söröshordós party-feeling, persze vannak katonai szuperfegyverek meg titkos földalatti laboratórium, és ki ne felejtsük a legfontosabb összetevőt, a drabális óriáshangyát!

Egy ilyen bűnös élvezethez viszont el kell engednünk mindenféle (horror)elvárást, hogy csak a színtiszta szórakozásra koncentrálhassunk. Így aztán nagy eséllyel nem fog megdöbbenteni minket a torzított hangon nevető és alkalomadtán autókat dobáló szuper-hangyáink működése, akik bár kissé mókásan néznek ki – mondjuk a hangyakirálynő egészen pofás -, de a CGI-vel alapvető gondjaim nem voltak. Akárcsak a filmzenével, mely gyakorlatilag a szintis gamer-érát juttatja eszünkbe.

Fiatalokat célzó (értsd: lazább és humoros) szörnyes filmhez képest nincs benne túl sok vér vagy gyakás, viszont popkulturális utalás annál inkább (Jurassic Park, Alien, Gyűrűk ura stb.), és bár a cselekménye teljesen lineáris és kiszámítható, mégis van egyfajta szerethetően vicces és bugyuta bája. Amit én konkrétan a Mérges Pókok című (szerintem baromi szórakoztató) horror-vígjáték óta keresek!

Értékelés: 6/10

eyescream