Komor Zoltán és Tépő Donát bizarr sci-fi-jében oda jutottunk, hogy az emberiség már régóta kifogyott a normálisnak mondható táplálékforrásokból, így kénytelen mindenféle genetikailag előállított szemetet zabálni – többek között mutánsokból készült vegyes felvágottat. Nyelvzabáló paraziták, sáska-szamurájok, óriási gyilkos vaginák és önmagát végtelen orgazmusban tartó péniszszörny – csak néhány szereplő e groteszk lényekkel benépesített regény alakjai közül, amely egyfajta futurisztikus szatíraként is funkcionáló szórakoztató bizarro.

Főhősünk, a névtelen gyári munkás éhezik, így egy végbelébe rejtett tintahal-ember konzervvel próbál meg kiosonni a mutánsokat hússá alakító üzemből, ami aztán nem várt következményekkel jár. Többek között, hogy egy Slicer nevű kétes alak által beléfecskendezett szertől testén ficánkoló kis nyelvek nőnek, majd az azt zabáló rákparaziták segítségével egyfajta páncélt növeszt. Ezzel a hirtelen jött adottságával pedig kitűnő versenyzője lehet a népet szórakoztató Mutánsok Próbája nevű véres aréna-harcnak, amelyben a győztes az ígéret szerint egy évig ingyen ellátásban és rendes kajában részesül…

Egy konzervdobozban vagy, réges-rég ledaráltak, talán már a születésedkor, a saját csontszilánkjaiddal vered a fémdoboz falát, hogy engedjenek ki, de a fémfalon túl nincs semmi, csupán egy lejárati dátum és homályos információk az összetevőkről: Hidrogén (63%), Oxigén (26%), Szén (9%), Nitrogén (1,25 %), Kalcium (0,25%), Foszfor (0,19%), Nátrium (0,04%), Vas (0,00004%), Lélek (0,26596%)

Az írópáros előző kötete – melyben három novella kapott helyet,  többé-kevésbé ugyanazon koncepcióra (illegális orvoslás) felfűzve -, a Mutánsfilé után naivan azt gondoltam, hogy talán annak valamiféle folytatása lesz ez a mű. Bár a kezdetben vázolt szituáció kísértetiesen hasonlít rá, és az alaptéma – miszerint a nem is oly távoli jövőben súlyos élelmezési gondokkal küzd az ember-mutáns társadalom -, is megegyezik, mégis egy teljesen másfelé tartó cselekményt kapunk. Ha úgy tetszik egy alternatívát.

A bizarr és futurisztikus regény olvasása közben számos hasonló tematikával operáló mozi ugrott be, talán nem véletlenül. Az élelemhiánnyal küzdő jövőkép, valamint a Mutánsok Próbája nevű kollektív élet-halál cirkusz az Éhezők viadalának egyfajta bizarr paródiájaként is tekinthető, bár én személy szerint még a Planet Hulk című képregény torz, csápos-lábas földönkívüli jószágait, vagyis aréna-mutánsait is valamelyest ide sorolnám, mint párhuzamot. Másrészt a kötetben itt-ott előbukkanó groteszk és bizarr, férc-szörnyek okán erőteljesen kavarognak bennem a japán akció-horor-gore remekmű, a Tokyo Gore Police mérnöki pontossággal elcsúfított emberi egyedeinek képei, de valahol ugyanerre a posztra pályáznak Frank Hennenlotter klasszikus Basket Case szériájának későbbi epizódjaiban szereplő különleges karakterei.

Szóval vizuális élményanyagban aztán nincsen hiány, amennyiben vesszük a bátorságot, és végigolvassuk ezt a mindössze alig hetven oldalas kisregényt,  és csak drukkolni tudunk, hogy ne ilyen jövőkép várjon ránk is!

 

Értékelés: 9/10

eyescream