Nem hiszem, hogy sok horror-rajongónak okozott volna álmatlan éjszakákat Bryan Bertino rendezői debütálása, a 2008-ban készült Hívatlanok. A realisztikus megközelítésű home invasion alkotásnak azonban meg volt a maga bája, ráadásul a kellemesen misztikus másfél óra kifogástalanul teljesített a pénztárakban.

 

A készítési költségeit közel megtízszerező alkotás folytatása csak idő kérdése volt, bár kicsit furcsállom, hogy egy évtizedig tartott mire eljutott a mozikba. Az eltelt tíz év során az amerikai író/direktor nem váltotta meg a világot (The Monster, Mockingbird), de 2009-ben még összehozta a második rész eredeti forgatókönyvét. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, így nem tudhatjuk, hogy mennyi maradt meg Bertino ötletéből, de az biztos, hogy a megtörtént események alapján címkéhez ezúttal is ragaszkodtak az alkotók.

A rendezői székbe Johannes Roberts került, aki a tavalyi év legnagyobb független filmes sikerét érte el a 47 méter mélyen rekedt búvárlányok nézhető dokumentálásával. A történet nincs túlbonyolítva, egy átlagos amerikai család tragikusan rövidre sikerült kirándulását mutatja be, akik az előző részből megismert trióval rúgják össze a port. A problémás lány bentlakásos iskolába kerül, de előtte a család még szeretne eltölteni néhány napot együtt. Az események egy kemping területén játszódnak, ami nagyobb mozgásteret adott a készítőknek, így jóval akciódúsabb jeleneteknek lehetünk szemtanúi.

A roppant rövid leírásból egyértelműen látszódik, hogy a film ezúttal nem a home invasion alműfaját erősíti, inkább nevezném slasher-nek. A karakterek papírvékonyak, jellemfejlődésre se idő, se lehetőség nincs, így csak azt találgathatjuk, hogy végül ki marad életben. Van néhány kellemesen elkapott felvétel, illetve a zenék és a film hangulata is erősen a ’80-as évekre hajaz, pedig a történet valamikor mostanában játszódik. A színészek hozzák a kötelezőt, a tizennyolcas karika pedig nem véletlen, mivel bőven akad explicit erőszak.

A való élethez közelítő koncepció miatt nekem a korábbi rész egy árnyalatnyival jobban tetszett, de csalódást ez sem okozott. Ha megnézted a trailert, pontosan tudod, hogy mire számíthatsz, nem árulnak zsákbamacskát a Hívatlanok folytatásának alkotói. Nem véletlenül szerepelt a szerkesztőségünk által legjobban várt idei horrorfilmek listáján, de összességében sajnos a feledés homályába veszik majd. Túl sok fronton képtelen kiemelkedni az átlagból, ráadásul a sztori is döcögött néha. Ettől függetlenül egy mozijegy árát simán megéri, köszönjük a Freeman Film-nek a lehetőséget!

10/6

afiaf