A Stranger Things átütő sikere után 2017 végére a Netflix újabb nagyobbnak szánt dobással rukkolt elő: a Dark névre keresztelt, német készítésű sorozat első évada tíz résszel vált elérhetővé december elsejétől a publikum számára. Az igencsak tetszetős trailerek után lássuk, mit tartogat számunkra a Dark első szériája…

Rendkívül nehéz a Dark esetében spoilermentesen kritikát írni, de azok számára, akik esetleg még nem végeztek a sorozattal, – vagy még bele sem kezdtek – igyekszem a lehető legárnyaltabban fogalmazni. A történet egészének az elindítója nem más, mint egy férfi rejtélyes öngyilkossága, valamint két gyermek nyomtalan eltűnése. A három esemény – amelynek egy Winden névre hallgató német kisváros ad helyszínt – leginkább négy család sorsát, és hétköznapjait befolyásolja. A négy família tagjainak életét fogjuk végigkövetni az első évad tíz részén keresztül, de ez cseppet sem lesz olyan egyszerű feladat, mint amilyennek talán első hallásra tűnhet.

A néző a Dark első részének megtekintése után joggal pisloghat értetlenül: adva van egy rendkívül hangulatos, kiválóan megkomponált nyitány, amiből könnyen lehet, hogy nem sok mindent fogunk fel. A sorozat készítőinek fejében ugyanis jóval grandiózusabb kép állt össze, amelynek cselekményszálait lehetetlen – és valljuk be, értelmetlen – húzás lett volna felskiccelni röpke ötven perc alatt. Így eshet meg az, hogy nagyjából a második epizód közepénél járva vesszük fel a fonalat, és kezdhet el derengeni, mégis milyen jellegű sztorival van dolgunk.

A Dark elképesztően jól eltalált atmoszférájának titka elsősorban a realizmus. A sorozat főszereplői, a környezet, és az alapszituációk annyira emberiek, hogy ilyen módon a néző ösztönösen is sokkal könnyebben bevonódik a cselekmény sodratába: az esendő, hétköznapi, a szemlélő számára fokozatosan kibontakoztatott, felépített karakterek, a valósághű környezet szinte kézzel tapintható légkört teremt. Joggal lehetne vitázni azon, hogy a Dark a dráma, vagy a thriller/sci-fi kategóriájába sorolható; véleményem szerint a két(három) műfaj tökéletes elegyéről van szó, ezt a fajta balanszot pedig eddig nagyon kevés sorozatban, filmben sikerült nemhogy létrehozni, de huzamos ideig megtartani.

A Dark olyan elemeket gyúr össze mesterien, amelyek egyenként is elegendőek lennének egy jó alaptörténethez. Úgy gondolom, igaz az állítás, ami szerint mialatt többet ismerünk meg a minket körbevevő világról, rájövünk, hogy valójában mennyire keveset is tudunk – a legmodernebb kutatások úttörői is még csupán a felszínt karcolgatják a sokszor átütő hatású felfedezések során. A tíz rész során a készítők erre a vázra feszítenek filozófia és vallási tételeket, létrehozva így egy komplex sorozatot. Felbukkannak az ókori legendák motívumaitól, rejtélyeitől kezdve irodalmi klasszikusok, vallások, eszmerendszerek, tézisek ideológiák.

Hermésztől, Goethén keresztül Einsteinig, a hermetizmustól a kereszténységig rengeteg olyan téma kerül felszínre, amiket ritkán sikerül egy azon művön belül ilyen színvonalon tálalni.  Számos kritikában a Dark-ot szinte magától érhető módon a Stranger Things első, és második évadával akarják összevetni, azonban ez legalább olyan felesleges feladat, mint a fantasy világán belül két remekművet, a Trónok Harcát, és a Gyűrűk Urát közös platformra állítani. Mindkét alkotás a maga nemében kiváló, viszont alapvetően más eszközökkel operálnak egy ugyancsak különböző cél elérésének érdekében.

Mindent összegezve, a Dark első évada idáig kimagasló színvonalat képvisel, amit reményeink szerint sikerül megtartani a jövőben, az igencsak valószínűnek ígérkező folytatás során is. Mindenki számára kötelezően ajánlott!

Értékelés: 10/10

Kinek ajánljuk: Szinte akárkinek, akit érdekel egy olyan sorozat, ami rengeteg műfajt, és témakört képes nagyon magas színvonalon ötvözni.

(Absvrd)